Mi fán terem a szellemi tulajdon? És mikor válik arannyá?

Olvasási idő 6 perc

A szellemi tulajdon (IP) fogalma viszonylag egyértelmű, és már régóta jelen van az emberiség történelmében. Bárhol járunk, a szellemi tulajdon különféle formái mindenhol körül vesznek bennünket. Fontos tudni azonban, hogy a gondolatok és az ötletek önmagukban nem minősülnek szellemi tulajdonnak, e minőség eléréséhez annak kézzel fogható formát kell öltenie. A valódi szellemi tulajdon azonban védelmezi és keretbe foglalja az emberi innovációt és kreativitást.

A szellemi tulajdonjog a szellemi tulajdon különböző megtestesüléseinek jogi keretrendszerét rendezi. Ennek négy nagy csoportja különíthető el. A i) védjegyek megkülönböztető jelölések, melyek az egyes termékek eredetét jelölik a fogyasztók számára. A ii) formatervezési minták a termékek megjelenését védelmezik. A iii) szerzői jogok a művészi alkotásokra, mint például könyvekre, zenére, festményekre, szobrokra és filmekre vonatkoznak. A iv) szabadalmak a találmányokat védik a technológiai területeken.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala („EUIPO”) felmérése szerint az EU-székhelyű kkv-k mindössze 9 %-a rendelkezik regisztrált szellemi tulajdonjogokkal, mely mögött olyan okok bújnak meg, mint a szellemi tulajdonra vonatkozó ismeretek teljes hiánya (38 %), nem hisznek az eszközeik innovatív voltában (20 %), vagy nem látják a szellemi tulajdonuk oltalmának előnyeit (15 %). Ennek ellenére az EU-s statisztikák szerint azon kkv-k, akik regisztrált szellemi tulajdonjogokkal rendelkeznek (szabadalmak, védjegyek vagy formatervezési minták) és egyébként is szellemitulajdon-tudatosan alakítják működésüket, 33 %-kal nagyobb valószínűséggel válnak magashozamú céggé.

Ötletből szellemi tulajdon: a Curly Circle sikere
Df

Molnár Csenge, a Curly Circle megálmodója (lsd. a fotón) kezdetben pusztán egy kézzel készített hajgöndörítő ötletétével rendelkezett. Minden darab Curly Circle hajdöndörítő egyedi, kézzel készült. A vásárlók különböző mintájú pamut anyagokból választhatnak és ebből készül el a választott Curly. A pamut anyag elegáns, előkelő érzést kelt a használóban, emellett praktikus, hiszen könnyen szárad, ami fontos, hiszen nedves hajjal lehet elérni a kívánt göndör-hatást.

A hajgöndörítő egy patent/szalag segítségével kapcsolható össze a két végén, így nem csak praktikus, de divatos is a viselése és még kényelmesen lehet aludni is benne.

A tökéletes darab sok kísérletezés után készült el, így Csengének egyik első üzleti lépése volt, hogy utána járjon hogyan szerezhet a termékével és márkanevével kizárólagosságot a piacon. Nézzük meg, hogy milyen oltalmat tudott magának szerezni.

Védjegy: a márkanév védelme  
Sd

Csengének igen lényeges volt annak elkerülése, megelőzése, hogy áruit összetévesszék másokéval, vagy ami még rosszabb, hogy utánozzák, hamisítsák azokat. Ehhez egy kellően egyedi és versenytársaitól megkülönböztető elnevezést kellett kitalálnia annak érdekében, hogy a vásárlók biztonsággal meggyőződhessenek arról, hogy olyan terméket vásároltak, amit elvártak.

Azonban a név kitalálása önmagában még nem volt elegendő, hiszen le kellett azt védetnie.

Csenge a Curly Circle szóelemet tartalmazó logóját Magyarországi ábrás védjegyként jelentette be, és 2021 októberében hajcsavarók és hajgöndörítők vonatkozásában azt be is jegyezték.

Ez röviden annyit jelent, hogy idén októbertől 10 évig kizárólag Csenge használhatja a Curly Circle megjelölést – ideértve az ahhoz hasonló megjelöléseket is – Magyarországon hajcsavaró és hajgöndörítő, illetve ehhez kapcsolódó termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység során. Hozzá kell tenni, hogy a védjegyoltalom 10 évente korlátlan számban megújítható.

Érdemes megjegyezni, hogy a védjegyoltalom az azonos vagy hasonló domain nevek tekintetében is kizárólagos oltalmat nyújt az oltalom területén. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha bárki Magyarországon a Curly Circle nevet fel szeretné tüntetni domain nevében, az ellen Csenge sikerrel tehetne jogi lépéseket. Ezentúl azért is növeli a márkájának értékét, mivel saját védjegyét email címében is feltüntetheti és nem pedig „@gmail.com” végződésű email címmel levelezik vásárlóival.

Csenge ezen felül minőségjelzőként is tekint védjegyére, mivel az ® szimbólumot feltüntetve a vásárlói is, sőt a potenciális befektetői is komolyabban veszik.

Dizájn: formatervezési minta

Az EUIPO kutatásai szerint a saját formatervezési mintával rendelkező kkv-k munkavállalónként 17%-kal több bevételt generálnak, mint az olyan kkv-k, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonnal.

A formatervezési minta fogalma a magyar jogban jól meghatározott:

„A termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek”.

A fentiek alapján tehát szinte bármilyen új és egyéni jellegű ipari vagy kézműipari árucikk részesülhet formatervezésiminta-oltalomban (a számítógépes programok kivételével).

Csenge termékei az ő saját szellemi alkotó-tevékenységének eredményei, amelyet Magyarországon korábban senki sem forgalmazott. Annak érdekében, hogy az üzleti sikereit senki ne használhassa ki tisztességtelenül, formatervezési mintaként bejelentette a patentes és szalagos végű hajgöndörítőinek megjelenését. Új és egyéni jellege miatt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megadta az oltalmat, így a Csenge által megálmodott formájú hajgöndörítőket – akár az elkövetkező 25 évben – kizárólag ő forgalmazhatja Magyarországon, ezáltal pedig magabiztosan felléphet a hamisítók ellen is.

Th
Szerzői jog: egyéni, eredeti mű

Amennyiben egy irodalom, tudomány vagy művészet terén megszületett ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. regény, szoftver, zenemű) ölt testet, úgy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelem keletkezésének nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék.

A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes műnyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány – bár önmagában szerzői jogi védelmet nem keletkeztet – bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett egy adott időpontban.

Efe

Csenge egyéni alkotó tevékenysége eredményeként született meg a Curly Circle hajgöndörítő használati útmutatója, amelyet büszkén használ a csomagolás részeként. Csenge tudta, hogy a használati útmutatót ahhoz, hogy jogi védelemben részesüljön, nem szükséges lajstromoznia, mégis már kezdetek kezdetén felvetette azt az önkéntes műnyilvántartásba, hiszen így egy esetleges jogvitában közhitelesen bizonyítható, hogy a műve az akkori tartalommal létezett.

Útravaló

A szellemitulajdon-öntudatosság egy vállalkozás életének szinte minden szakaszában kulcsfontosságú, mert az magát az alkotást és az alkotó, valamint az alkotással kapcsolatban időt és pénzt befektető személyek jogait védi. A jogosult a szellemi tulajdonból eredő jogai megsértése esetén felléphet a jogait megsértőkkel szemben, ráadásul márkájának értéke is nagyobb lesz.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyintézés és jogérvényesítés specializációt igénylő jogterület, ezért kérdésével mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, aki szívesen ad tanácsot minden felmerülő témában.

Szerző:
Dr. Lantos Judit és Dr. Éder Róbert, Danubia Legal (Lantos Judit Ügyvédi Iroda)

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.