Az olimpiai bajnokokat csodáljuk kiváló teljesítményükért, kitartásukért, elszántságukért, s ha lehetne, biztos szívesen ellesnénk tőlük trükköket. Például arról, hogyan lehet csúcsformába kerülni és adott pillanatban a legjobbat kihozni magunkból. Vagy a sport és a munka világa teljesen másként működne? Nem is gondolnánk, mennyi a hasonlóság a két terület között. Ezt erősíti meg dr. Lénárt Ágota is, aki a magyar olimpiai csapat sportpszichológusa, de aktív sportolói és edzői tapasztalattal is rendelkezik – tavaly világbajnok lett sportlövészetben.
Amikor egy sportoló egy nagy versenyre készül, az hasonlatos ahhoz, mint amikor a munkahelyen egy fontos tárgyalás vagy projekt előtt állunk. Amíg az olimpikont talán az arénában összegyűlt több ezer ember zavarja a koncentrálásban, meg kell tanulnia kizárni a közönséget, addig a menedzsert a prezentáció alatt a nagyobb számú hallgatóság zökkenti ki leginkább. Mindegy, hogy sportról, vagy munkáról van szó, mindkettő esetében a jó teljesítmény, a siker a cél. És ki ne akarna sikeres lenni? Dr. Lénárt Ágota segítségével 5 pontban összegyűjtöttük, hogyan segíthet minket a munkahelyi célok elérésében a sportpszichológia.
1. Nem elég, ha mindenki akarja a sikert – fontos az oda vezető út is
„A sportpszichológia a munka világából jött, eredetileg a munkapszichológia leágazásának tekinthető” – kezdi a szakember a párhuzamok sorolását, ezzel is világossá téve, hogy a sport világa és az üzleti élet között nem véletlenül sok a hasonlóság – „A munka és a sport világában is nagyon fontos a teljesítmény, és az oda vezető út, az ahhoz szükséges tervezés, végrehajtás, ellenőrzés. Megállapítunk egy van-állapotot, megnézzük, hogy mit szeretnénk elérni, és megtervezzük az oda vezető utat.”
Nem eltévelyedett gondolat tehát, ha az üzleti élet szereplői az élsportolóktól szeretnének tanulni, sok esetben sikeredzőket vagy korábbi bajnokokat hívnak előadást tartani teljesítményről, célorientáltságról, fókuszálásról.
„Mindenki akarja a jó teljesítményt: a versenyző szeretne jobb eredményt elérni, de akarja ezt az edző, az egyesület, a szakosztály, a család is” – emeli ki a szakember, hozzátéve, hogy ugyanígy a sikerességre törekszenek az üzletemberek, vállalkozók is, és sokszor egészen hasonló kihívásokkal kell megküzdeniük, mint a sportolóknak.
Nem azzal szokott probléma lenni, hogy hiányozna az akarat, az elszántság, hanem azzal, hogy hogyan lehet a kitűzött célt elérni.
Eltérő lehet például, hogy melyik sportolónál milyen megoldás válik be: van, aki nagyon szereti, ha szurkolnak neki, ezért az ő fókuszában a nézők is benne vannak, de van olyan is, aki csak arra koncentrál, hogy a pályán mi történik, ezért minden más, számára zavaró tényezőt kizár. Meglehet ennek analógiája az üzleti életben is: van, aki lubickol az előadói szerepben és élvezi, ha közönség előtt beszélhet, míg mások akkor tudnak jobban a mondandójukra koncentrálni, ha megpróbálják kiiktatni azt, hogy sokan hallgatják őket.
2. Meg kell tanulnunk kezelni az elvárásokat, leküzdeni a problémákat
„Az élsportolóval, ahogy az üzletemberrel is megeshet, hogy olyan személyes problémája van, amit meg kell oldani, mert szinte biztos, hogy azt beviszi magával a pályára, az irodába.
Aztán az is előfordul, hogy valakivel szemben épp egy jó eredmény kapcsán nőnek meg az elvárások: Európa-bajnokságot nyert, legyen világbajnok is, sőt, olimpiai bajnok. Hasonló teljesítmény-kényszer az üzleti életben is megfigyelhető.
De a sportolókra nyomást helyez a média is, ami olyan, mint egy vállalatnál a főnök, a vezetőség nyomása” – mondja Dr. Lénárt Ágota.
A párhuzamok nem csak a problémák hasonlóságában érhetők tetten, hanem abban is, hogy milyen módon kezelhetjük ezeket a helyzeteket. A relaxáció, a mentáltréning, a figyelemfókuszálás alkalmazása, a stratégia-taktika kidolgozása nem csak a sportpályán lehet hasznos, az irodában is beválhat.
3. Elérhető, szakaszolt és képességeinkhez igazított célokra van szükség
Ami a sportolókat és az üzletembereket leginkább hajtja: a cél elérése. Azonban nem árt szinkronba hozni azt, hogy ki hova szeretne eljutni, és ehhez milyen adottságai vannak. „Ahogy a terhelés-élettani labor vezetője szokta mondani:
meg kell nézni, hogy valaki Trabant vagy Mercedes. Az edzők nagy része megköveteli a munkát, de nem tudja, hogy milyen alváz áll rendelkezésre – hogy maradjunk az autós hasonlatnál.
7-8 éves korban már lehet látni, hogy ki milyen biológiai adottságokkal rendelkezik, milyen sportágakban lenne jó. Ez az üzleti életre is átfordítható: nem kell, hogy önbecsülés-romboló módon azt gondolja magáról valaki, hogy vacak munkaerő, mert bizonyos napokon nem tud teljesíteni migrénes fejgörcs miatt.”
A céljaink elérésének egyik alapfeltétele, hogy összehangoljuk azokat adottságainkkal. Egy további nem megkerülhető pont, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé, kisebb szakaszokra bontva a bejárandó utat. „A szabadidős sportolók is akkor fáznak rá, mikor megveszik a menő futócipőt, aztán rögtön egy 10 km-es távnak vágnak neki, a cipő jól feltöri a lábukat, majd azt mondják, hogy köszönöm, de soha többet futást. Pedig fel kellene építeni a terhelést, először csak fél órát sétálni, majd kocogni, és aztán jöhet a futás, egyre hosszabb távokon. Az üzletemberekre ez ugyanúgy igaz: fontos, hogy fokozatosan terheljék magukat.”
4. Fejben dől el
Ezt gyakran halljuk. Komolyan vegyük vagy elcsépelt frázis? „Abszolút komolyan vehetjük”– állítja dr. Lénárt Ágota. – „Azt azért ne felejtsük el, hogy emberi lények vagyunk, tehát aki éhezik, szomjazik, a testét nem tartja karban, az nem várhat csúcsteljesítményt. Ez a szlogen csak akkor igaz, ha minden szükséges körülményt megteremtettünk. A biológiai oldal nem elhanyagolható és a szervezet felkészítése is nagyon fontos. A ’minden’ szót már csak ezért sem szabad a mondat elejére rakni. Ha egyenlő képességű embereket nézünk, egyenlő körülmények között, akkor tényleg fejben dől el a jobb teljesítmény.”
Ha elmarad a remélt jó eredmény, meg kell vizsgálnunk, mi állhat ennek hátterében – az üzleti életen ugyanúgy, mint a sportban. Ez egy monitoring-kontrolling folyamat kell, hogy legyen:
Az ember megtervez valamit, figyelembe veszi az erőforrásokat, kivitelezi a tervét, és aztán ellenőrzi a megvalósulást, jó esetben már menet közben is. Mindig le kell vonnunk a szükséges következtetéseket, megnézni, hogy mit, hol rontottunk el, és a hibákat kijavítani, mentálisan is.
Ezután jöhet az újratervezés. „Sok esetben a pszichológiai háttér tisztázása azért is fontos, mert sokan vannak, akik ugyanazt a hibát többször is elkövetik, ha nem képesek kiszállni a saját mókuskerekükből” – figyelmeztet a szakember.
5. Aki rendszeresen sportol, a munkában is jobban teljesít
„Legalábbis jobban tudja beosztani az erejét, és a rendszeres mozgással béta-endorfint szabadít fel a teste, amitől jobban érzi magát” – mondja dr. Lénárt Ágota. Azt is hozzáteszi, hogy az „ép testben ép lélek” mondás azonban nem teljesen igaz. – „Lehet valaki teljesen kigyúrt és csodás fizikai állapotban, ettől még nincs garancia arra, hogy neki semmiféle lelki problémája nincs. Mindenkinek az életében elkerülhetetlenül ott vannak a krízisek: költözés, válás, betegség, haláleset. Hogy ezeket a helyzeteket hogyan vészelik át az emberek, azt befolyásolja megküzdési stratégiájuk, ami a sport és a sportpszichológia segítségével javítható, fejleszthető.”
Ha már a sport fejlesztő hatásánál tartunk: vannak olyan sportágak, amelyeket már csak azért is érdemes kipróbálni, mert pozitív hatásuk lehet a hétköznapi életünkre.
Azokról a sportokról van szó, amelyeknél jó pár lépéssel előre kell látni, hogy mi fog következni. Ilyen a vívás, a golf, a lövészet, a sakk is. Ezek pozitív transzferhatást nyújthatnak
– véli a szakértő.
A sportolói, élsportolói múlt, ha nem is predesztinálja az embert arra, hogy a munka világában is sikeres legyen, de mindenképpen jó hátteret képez. Nem egyszer megfigyelhetjük, hogy a sportpályafutásuk alatt fényes medáliákat begyűjtő sportolók később a civil életben is sikeressé váltak, megtalálták helyüket.
Extra tippek a szakértőtől:
- Olvassunk sportpszichológai témájú könyveket, amelyek olvasmányosak és jól érthetőek!
Ajánlott irodalom:
Dr. Lénárt Ágota: Téthelyzetben
Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina – Ruzits Éva: Gyereklélek sportcipőben
Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina: Fejben dől el – Sportpszichológiáról mindenkinek - Nézzünk meg néhányat a sportpszichológus szakemberek YouTube-on is elérhető előadásaiból!
- Áldozzunk időt és energiát az önismeretre: kreatív személyiségfejlesztő tréningekre, egyéni vagy csoportos foglalkozásokra! Már egy év alatt komoly változásokat tapasztalhatunk.
- Használjuk a sportpszichológia módszereit: autogén tréninget, relaxációs gyakorlatokat, mentáltréninget, figyelemfókuszálást, kognitív módszereket.
