Márka szobrász: életre keltett figurák, életre kelő márkák

Olvasási idő 13 perc

Egy jól eltalált brand figura már létrejötte során erősítheti a márkát és építheti köré a közösséget, elkészülte után pedig a vállalat arca is lehet. Dobó Ferenc Levente saját szobrász stúdiójának készítette el az első ilyen figurát, amely számára is bebizonyította, milyen ereje és hatása van a szobor mögött álló értékeknek és sztorinak.

„Van egy régi családi fotónk. A rácsos ágyban állok egy régi téglaépítésű házban, és jól látszik, ahogy az ujjaimmal a vakolatban már kikapargattam  néhány lyukat a falból. Alig voltam pár éves, de már bennem volt, hogy a kezembe kaparintott dolgokat a saját gondolataim szerint átalakítsam”, meséli Dobó Ferenc Levente brand szobrász, hogy mikor köteleződött el egy életre a szobrászat mellett.

Most is azt vallja, hogy bármit is csinált életében, mindig kiderült, hogy vissza kell térnie a szobrok, figurák készítéséhez. „Amikor nem a szobrászattal foglalkoztam, utólag mindig kiderült, hogy akkor is olyasmit csináltam, ami szükséges és hasznos volt a mai énemhez. Visszatekintve jól látszik, hogy a mellékvágánynak hitt irányokra is nagy szükség volt, és szép lassan szerves részeivé váltak a mai egésznek.” Ilyen mellékvágánynak tűnt akkoriban a díszítőszobrászat is. Levente Szegeden, a Tömörkény István Gimnázium Művészeti szakán végzett, díszítőszobrász szakon. Mivel viszonylag fiatalon családot alapított, valami biztos bevételi forrás után kellett néznie, ezért gipszstukkók készítésével kezdett foglalkozni. Szegeden lépten-nyomon lehet találkozni munkáival a felújított házak homlokzatain, belső tereiben, de Budapesten és más városokban is sokat dolgozott. Ezt több mint 15 évig csinálta, de a végén már olyan szinten elege lett belőle, hogy mindenképpen váltani akart. Egy éles kanyarral – amit eddig csak hobbiként csinált – „átigazolt”, a tőzsde irányába. Tanfolyamokat szervezett, csapatot épített ki, megtanult beszédeket tartani, gyűléseket, tárgyalásokat levezetni, embereket irányítani. „Sok olyan tudást felszedtem rövid idő alatt, amihez amúgy hosszú évek kellettek volna. De pénzügyileg végül vesztettem az ügyleten, ami megint csak jó jel volt arra, hogy „eszembe se jusson többet elkalandozni a szobrászattól”, mondja.

Teljesen persze soha nem szakadt el attól, sőt, már egészen fiatalon kapott megbízásokat. Gimnázium után egy barátjánál időzött a Baranya megyei Kercseligeten, ahol egy első világháborús emlékművet szerettek volna felállítani, és pont kapóra jött a szobrász fiatalember. „Először klasszikus emlékműről volt szó, de a bükkösdi kőbányában rábukkantam egy nagyobb, kettétört mészkőre, amelyik pontosan Nagy-Magyarországot formázta. Beugrott, hogy a kettérepedt követ egymáshoz képest olyan szögben kellene felállítani és úgy kellene tájolni az emlékművet, hogy a törésvonalból létrejött kis kapuban keljen fel a nap. Ami az összetört szívek és Magyarország reményét fejezné ki, miközben az egyik oldali kőben egy bombát és az általa ütött krátert kellene faragni. Látszólag ez a bomba repesztette szét a követ, a hazát, a szíveket.” Szerencsére a polgármester is rábólintott az ötletre, mert így olyan plusz gondolatiságot is kapott, ami álmában sem jutott volna eszébe. „Az alkotásaimmal amúgy is mindig az volt a célom, hogy ráébresszem a befogadót arra, ami bennem megfogalmazódott. Szerintem a művészet egyik alapvető célja, hogy üzenetet közvetítsen, de lehetőleg ne túl direkt módon, hogy a befogadónak is meg kelljen mozgatnia egy kicsit az agysejtjeit a megértéshez.”

Később dolgozott a szegedi színházban mint díszletszobrász, ahol alaposan megismerkedett a különféle anyagok (szilikon, műgyanta, festési módok) használatával, majd múzeumi kiállítások létrehozásában is segédkezett, mígnem aztán rátalált a figurakészítésre. „Ez is valahol sorsszerű volt – emlékszik vissza Levente. – Elegem lett a kötöttségekből, az utolsó munkanapomat töltöttem a múzeumban, amikor az éppen készülő kiállítás kurátora, múzeumi kollégám bemutatott egy hölgynek, aki az Afrika-kiállításra hozott egy műgyanta figurát. Kiderült, hogy a következő projektje az egri vár katakombáinak berendezése lesz, oda kellene panoptikumi figurákat készíteni. A katakombákban látható összes tüzes eszköz reprodukcióját, én készítettem és három panoptikumi figurát is, Dobó Istvánt, illetve a lövegtoronyban lévő magyar és német tüzér alakját. Nagyon érdekes feladatok voltak, korhűen kellett mindent bemutatni – külön kispuska rozsdásító sarkom is volt hozzá a műhelyben, és még üveget is öntöttem. A színházas tapasztalatok nagyon jól jöttek. Szerettem ezt a munkát nagyon, szép emlék maradt…” Ebben az együttműködésben később más panoptikumi figurákat is készített, és ennek során tökéletesítette módszereit, amelyekkel ezeket az alakokat hatékonyan, mégis tartós formában el lehet készíteni.

Levente azonban még a múzeumi közeget is szűknek érezte, arról nem is beszélve, hogy forráshiányos volta miatt a múzeumi megrendelőkre nem lehet igazán stabil vállalkozást alapozni. Megérlelődött benne a gondolat, hogy valahogy össze kellene hozni szobrászatot és figurakészítést a mind fontosabbá váló marketinggel – vagy is a művészetet az üzleti élettel. „Úgy gondoltam, meg kellene próbálkozni márkafigurák készítésével vállalkozásoknak. A világon számtalan vállalatnak, márkának van valamilyen figurája; az USA-ban ez a világ legtermészetesebb dolgának számít. Szinte az anyatejjel szívják magukba a cégek ezt a kultúrát – rányomják a csomagolásra, kicsiben adják a termék mellé, megjelenik a weboldalakon, promóciókban. Így a figurát látva mindenki egyből a márkára asszociál. Az így megszemélyesített márkához való kötődés, elköteleződés már sokkal erősebb, mert a kialakult, megszeretett élményhez már szívesen csatlakoznak, ragaszkodnak… Magyarországon ez még korántsem terjedt el, a legtöbb vállalat nem szeret ezzel foglalkozni. Pedig egy jó figura már azelőtt felhívja a márkára a figyelmet, hogy a vásárló közelebbről megismerkedne a termékkel, szolgáltatással.”

Elsőként saját vállalkozása figuráját készítette el, Piszkos Fred „személyében”. Ahogy Levente meséli, a sok, megrendelésre készült panoptikumi figura után, 2019 vége felé, szerette volna végre saját elképzeléseit is valóra váltani. A „modell” kiválasztása természetesen rendkívül fontos, hiszen tükröznie és közvetítenie kell a márka üzenetét. „Kerestem azt a karaktert, aki nagyon sokat jelentett nekem, sok élményt adott, és remélhetően mások is így vannak vele. Rejtő regényeivel még gyerekkoromban ismerkedtem meg a dédimnél, amikor beteg voltam. Tele volt a polc Rejtő könyvekkel. Piszkos Fredben, de az egész rejtői univerzumban az a szellemiség fogott meg, amit talán leginkább a betyárbecsület szóval tudnék kifejezni. A szereplők nagy zsiványok, de egymásért mindig kiállnak, és az adott szó szent számukra. Ezt az értéket akartam kifejezni a szoborral, és azt hiszem, sokan vették is az adást.”

Dsc5725.jpg 1400 1

Piszkos Fred azonnali ismertségre és nagy népszerűségre tett szert. Levente először csak a Facebook-oldalára rakta ki a képet és videót, amely egy hónap alatt 13 ezer ember oldalán jelent meg. Emellett persze ahova lehetett, el is vitte a szobrot: volt kocsmatúrán, moziban, „megsétáltatták” Szeged sétálóutcáján, és bárki fotózkodhatott vele. Meghívták a figurát több képregényfesztiválra is – Levente természetesen örömmel tett eleget a meghívásoknak, hiszen Piszkos Fredet a legtöbben Korcsmáros Pál halhatatlan képregényei alapján képzelik el maguknak. „Piszkos Fred azóta is a saját márka-nagykövetem, akit akár egy házibuliba is elviszek ingyen, imádok vele örömet okozni, élményt adni 😊. A lényeg, hogy készüljön sok fotó és legyen sok megosztás a Facebookon, ezzel is hirdetve a vállalkozásomat”, fogalmaz Levente.

Mert az egyszeri szoborból egész vállalkozás nőtte ki magát. Először még sztori-szobornak hívta a műveket Levente, csak később nevezte át magát PanotikumArt.com Brand Szobrász Studionak, mert a brand szót találóbbnak érezte, hiszen vállalkozásoknak készít kabala- és egyéb figurákat, élmény ötleteket. Számára azonban nem is annyira a figura a lényeg, hanem az így átadható érték: a kreativitást, a marketinget szeretné művészi szintre emelni. Ehhez a saját készítésű, WordPress alapú weboldalát is segítségül hívja. Ezen minden fontos információ megtalálható, de mint mondja, elsősorban a képekre fókuszál, mert azok gyorsabban és pontosabban átadják az információt, mint a szöveg. (Ettől még blogbejegyzések is olvashatók itt, a márkaépítéstől a gipszes trükkökig a legkülönfélébb témákban.)

Mint mondja, gyakorlatilag bármilyen típusú vállalkozás számára lehet egyedi, szerethető, de mégis kifejező figurát találni. Ez persze hosszadalmas és fárasztó gondolkodást jelent, meg kell találni a szűk mezsgyét az alkotói szabadság és a megrendelői igények között, de a humor mindig nagy segítséget jelent, és soha nem lehet megragadni a kliséknél. Készített patkányfigurát egy kártevőirtó vállalkozásnak, de már az elején tisztázta, hogy az ő figurája nem a L’ecsó ismert patkánya lesz, mint ahogy egy étteremnek sem egy kövérkés, kötényes-szakácssapkás alak lesz a kabalafigurája. Ahogy Levente fogalmaz, többnyire szerencséje van megrendelőivel, mert találkoznak az elképzeléseik. A rágcsálóirtó cég vezetője is egyből beleszeretett a megszületett figurába, Levente meg annyira örült, hogy értékelik a munkáját, hogy először még a pénzt is elfelejtette elkérni…

„Kár, hogy itthon nem igazán foglalkoznak a brandfigurákkal, pedig egy étterem, egy szálloda számára óriási marketingeszközt jelentenének. Egy szobor, egy szerethető figura segítségével könnyen személyessé tehető a cég és a márka, arra lehet emlékezetes sztorit felépíteni, márpedig a sztori és a személyesség minden márkánál alapvető fontosságú. Egy jó figura sztorijával a szolgáltatásodat örökre beleégetheted a vendégeid emlékezetébe…”, mondja.

A brandszobrokat elsősorban a vendéglátóiparnak, az éttermeknek és szállodáknak tervezte értékesíteni, de nem sokkal az ötlet megszületése után az ágazatot a földre vitte a Covid-járvány. Levente ismét gondolkodni kezdett, hogy milyen irányba tudná szélesíteni ügyfélkörét, milyen új ötletekkel lehetne előrukkolni a szobrok, figurák terén.

Ebből a gondolkodásból született meg a szelfipont ötlete. A nagyméretű, életnagyságú brandszobroknak (mint Piszkos Fred vagy a Mexikói) úgyis az az egyik küldetése, hogy az emberek mellé álljanak, fotózkodjanak vele, majd az elkészült képet felrakják a közösségi médiába, ahol remélhetően minél többen látják, lájkolják és osztják meg, ezzel terjesztve a vállalkozás hírét. A szelfipont nem ismeretlen elem a turisztikai marketingben – szinte minden városban található egy nagy, „I love [városnév]” felirat, rendszerint egy piros szívvel a „love” szó helyén, hogy ott fotózzák magukat a turisták. Dobó Ferenc Levente ezt gondolta tovább kreatívan: miért ne lehetne olyan egyszerűbb installációkat, szobrokat készíteni, amelyeknél nagyobb teret kaphat a vendég kreativitása, ahol együtt gondolkodhat a szobor alkotójával és megrendelőjével, de mégis emlékezetes kép készülhet?

Egyik első és ékes példája ennek Chaplin, aki alig több, mint egy ikonikus pár cipő, sétapálca és egy keménykalap (mindez persze időjárás- és turistaálló fémből). A fotózkodni vágyó illető odaáll, pózol, képeket vág, vagyis maga is részese lesz az alkotásnak és az elkészült műnek. Szelfipont-Chaplin immár önmagán túlmutató szerepet kapott. Ő lett a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában kialakított Szelfipark és magának a szelfipont-ötletnek a reklámfigurája is – amikor éppen nincs máshol rájuk szükség, itt, egy helyen találhatók meg Dobó Ferenc Levente eddig elkészült munkái, szelfipontjai.

Az alkotó szerint óriási marketingérték rejtőzik a szelfipontokban a települések, turisztikai látványosságok számára. „Egy szelfipont önmagában nem helyettesíti a helyi látványosságokat, hiszen csupán egy szelfi kedvéért ritkán utaznak el az emberek valahova. Ám kiválóan rá tud erősíteni a meglévő, de talán kevésbé ismert és nehezebben reklámozható érdekességekre, ötletesen mutathatja be az adott település, látványosság értékét, üzenetet, és még egy kis humort is lehet belecsempészni. Egy ilyen szelfipont akár egy-két millió forintból is kihozható, és utána nem kér enni, nem kell különösebben karbantartani. Eleinte természetesen kell neki a reklám, de ha népszerű lesz, már önálló értéke lesz, és életre kel a közösségi médiában. A turisták maguk fogják a hírét vinni a helynek. Lefényképezik magukat, felteszik a Facebookra, amit lájkolnak, megosztanak a barátaik, és máris útjára indult a lavina. Ehhez pedig az önkormányzatnak az égvilágon semmi mást nem kell tennie, mint létrehozni, megfinanszírozni egy olyan produkciót, ami jól tudja őt reklámozni. Egy jól kitalált szelfipont akár az adott település arca, megkülönböztető jegye is lehet az összes marketing anyagban, hiszen nem minden város olyan szerencsés, hogy legyen egy Eiffel-tornya vagy Szabadság-szobra”, sorolja a kiaknázható lehetőségeket Levente.

Bódis Gáborral és az általa vezetett Hungary NEXT-tel most például a Balaton környéki településeket próbálják meggyőzni, hogy hozzanak létre szelfiparkokat, amelyeket akár egységes történetre lehetne felfűzni, és amelyek egymás hatását is erősíteni tudnák. „Egyet biztosan nem szeretnék: ugyanazt a terméket sorozatgyártásban előállítani. Minden figura, minden szelfipont egyedi és az adott környezethez, céghez, látványossághoz illeszkedő lesz. Már gondolkodom azon, hogyan lehetne a gyártás folyamatát egyszerűsíteni, de bizonyos fázisokat, például egy arc megformálását, biztosan nem adom ki a kezemből”, teszi még hozzá Dobó Ferenc Levente.

Miért érdemes brandfigurát vagy szelfipontot használni?

– olyan élményeket kínál, amelyekkel a rendezvények és a cégek érdekessé tudják magukat tenni a látogatók, ügyfelek szemében

– segíti a cégek és intézmények emberekhez való közeledését

– az élmények lehetőséget adnak a kapcsolatok építésére

– jól használva kiemeli a cégedet a tömegből, segít kitűnni a piacon

– egyedivé, könnyen felismerhetővé teszi a márkádat

Hogyan készült A mexikói?

Egy vállalati megrendelésre készülő, életnagyságú, szelfizésre is használatos szobor egész más hatásoknak van kitéve, mint egy kordonokkal védett panoptikumi figura, ezért anyagában és elkészítésében is jelentősen különbözik. Dobó Ferenc Levente a szegedi Gringos Cantina étterem számára készült figura, a Mexikói példáján keresztül mutatja meg az alkotás folyamatát.

A kiindulás az alapos tervezés: a megrendelővel átbeszélik, hogy milyen alak, milyen testtartásban, milyen arckifejezéssel készül. (A Mexikói modellje számos film ikonikus rosszfiúja, Danny Trejo lett.) Ezután készül az alap, a teherhordó szerkezet, amely a stabilitást adja és a hordozhatóságot is segíti, csakúgy, mint a figura belső fémváza. A figura teste PE keményhabból készül, amit faragással, reszeléssel alakít ki a kívánt formára, a finom részleteket pedig a habra felvitt műgyantával formázza meg. (A Mexikói esetében a hitelesség kedvéért még külön tanulmányokat is készített Levente.) Ez gyorsabb, egyszerűbb és nem utolsósorban olcsóbb módszer, mint teljes agyagmodellt, majd arról öntőformát készíteni, és kiönteni az egész szobrot. Utóbbinak akkor lenne értelme, ha sorozatban kívánná készíteni a figurákat, de erről az ő esetében szó sincs. A fejet igazi aprólékos szobrászmunkával, plasztilinből mintázza meg, majd erről öntőforma készül és műgyantából önti ki. A szobor lábához – az étterembe jövő gyerekek kedvéért – egy kis installáció is került, kaktusszal, sziklával és a sziklán sütkérező gyíkocskával.

A szobrok világítást is kapnak, ezt is be kell állítani a talapzatba, mégpedig úgy, hogy a kívánt hatást érjék el (a Mexikóinak értelemszerűen zordnak kell lennie). Levente, miután első ránézésre elkészült a szoborral, még távolabbról is körbejárja, mustrálgatja, tökéletesíti, gondolatban is érleli még a figurát, majd ennek nyomán kapja meg azokat az utolsó simításokat, amelyek végül tényleg,  életre keltik a figurát. A legvégén 5-6 réteg festékkel valódinak látszó bronzhatást érnek el, aztán jöhet a fotózás és a szállítás.

Levente rendkívül fontosnak tartja a folyamatos szakmai fejlődést, termékfejlesztést, hogy minden munkájánál képes legyen megújulni, minden megrendelésénél izgalmas új ötletekkel tudjon előállni és a maximumot hozhassa ki belőle. Jelenleg egy mozgó, panoptikumi Chaplin figura van tervezés alatt…

F
Figure It Out

Városok, régiók, térségek vagy akár egyes attrakciók részére kínál új generációs turizmusmarketinget a Hungary NEXT. A marketingstratégia kialakítása során különös figyelmet fordítunk a márka vizuális megjelenésére, az azonnal felismerhető figurák és egyéb elemek kitalálására, mondja Bódis Gábor, a Hungary NEXT alapítója.

Ez adta az ötletet a Figure It Out társadalmi felelősségvállalási program elindítására. A Magyar Telekommal együttműködve  idén négy olyan személyt mutatnak be a Hello Biznisz hasábjain, akik önmagukban is figyelemre méltó figurák, sajátos sztorival és érdekes tartalommal bírnak, így üde színfoltot jelentenek a szélesebb értelemben vett turizmusban. Ötleteik eredetiek, ügyesen támaszkodnak a belső erőforrásokra és lehetőségekre. Módszereik egyedi karaktert alkalmaznak, ezáltal személyesebbé és jelentésben gazdagabbá teszik a marketinget.

Szerző:
Schopp Attila – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.