Magyarországon külföldi állampolgársággal rendelkező magánszemélyek is alapíthatnak egyéni-, illetve társas vállalkozást. Cikkünkben e folyamat egymásra épülő, legfontosabb lépéseit mutatjuk be Dr. Verbai Tamás, a HÍD Consulting Group Zrt. partnere segítségével.
Minden olyan külföldi állampolgárnak, aki egyéni- és társas vállalkozást szeretne alapítani Magyarországon, legelőször is kapcsolatba kell lépnie az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal. Az idegenrendészeti státusz rendezése ugyanis minden olyan külföldi (harmadik országbeli) állampolgár számára szükséges, aki 90 napon belül vagy azon túl munkavállalóként-, egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként kíván Magyarországon tartózkodni. Előbbi esetben munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, míg utóbbiakban jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt szükséges igényelnie az érintetteknek. A főigazgatóság holnapján részletes tájékoztatást kaphatunk az engedély(ek) megszerzésére irányuló eljárásról, az ehhez szükséges dokumentumokról, az eljárás teljes folyamatáról. A gyors és hatékony ügyéntézéshez fontos a személynév és a személyi adatok precíz rögzítése, azoknak valamennyi keletkező dokumentumon való betűazonos használata. Megjegyezzük, hogy a személynév magyarítása számos probléma forrása lehet. A vállalkozás indításának folyamata csak az idegenrendészeti folyamat lezárása után indítható meg érvényes útlevél és tartózkodási engedély megléte mellett.
Magyarországon egyéni- és társas vállalkozás indítására és alapítására van lehetőség.
Az egyéni vállalkozás alapításának menete
Magyarországon az egyéni vállalkozás (EV) bejegyzését és indítását – személyesen – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamely ügyfélszolgálatánál lehet kezdeményezni. Míg online módon a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) általi azonosítással (pl.: már meglévő Ügyfélkapu-regisztrációval) a Webes Ügysegéd webes felület segítségével tehető meg a tevékenység megkezdésnek a bejelentése.
A NAV ügyfélszolgálata a fentiek szerinti bejelentkezés során létre hozza az EV adószámát, valamint – amennyiben ilyennel még nem rendelkezik az érintett személy – az Ügyfélkapu-regisztrációt is elvégzi. A sikeres regisztráció feltétele az érvényes útlevél és a tartózkodási dokumentumok megléte, valamint a vállalkozás központi, magyarországi székhelyének pontos címe, a regisztrációt követően 8 napon belül megnyitott bankszámlaszám és a számlaképesség biztosítása. A számlázási kötelezettség és ehhez kapcsolódóan az online adatszolgáltatás teljesítéséhez a NAV is biztosít egy ingyenes online számlázó rendszert, amely ezen a linken érhető el.
Az adózási forma megválasztásához és a különböző kötelezettségek megismeréséhez és teljesítéséhez ajánlott egy könyvelővel való konzultáció.
A NAV holnapján továbbá előzetesen is számos információ érhető el az egyéni vállalkozással kapcsolatban az „egyéni vállalkozó” aloldalon.
Fontos kiemelni, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az egyéni vállalkozó a működéséért a teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó adózása
Az egyéni vállalkozó a jogszabály által elismert költségeivel csökkentett árbevételéből keletkező jövedelem után a 9% vállalkozói személyi jövedelemadót (szja) és a maximum 2%, a vállalkozás székhelye szerinti helyi iparűzési adót (hipa) köteles megfizetni. Az így keletkező jövedelem (vállalkozói osztalék alap) után pedig 15% szja és a mindenkori minimálbár kétszereséhez igazodó mértékig, 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése terheli. Ezek mellett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére évente 5 000 forint kamarai hozzájárulás fizetendő.
Ugyanakkor az egyéni vállalkozók számára lehetőség van egy másik adózási forma választására is. Ez a kisadózók tételes adója (KATA), amely évi 12 millió forint összegű bevételig terjedően – főszabály szerint – havi 50 ezer forint mértékű tételes adó fizetési kötelezettséget von maga után. Míg az éves 12 millió forintos összeghatárt meghaladó bevételt már 40%-os mértékű adó terheli. Továbbá ezen adózási forma alkalmazása során figyelni kell arra is, hogy ha egyazon partnertől megszerzett éves bevétel összege meghaladja a 3 millió forintot, akkor az e feletti részt ugyancsak 40 %-os adófizetési kötelezettség terheli.
A fentieken túl figyelemmel kell lenni arra, hogy – amennyiben a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vállalkozás tevékenysége főszabály szerint feltehetően általános forgalmi adókötelezettséget von maga után. Ezért amennyiben az egyéni vállalkozó éves bevétele várhatóan nem éri el a 12 millió forintot és a tevékenységéhez nem kapcsolódik jelentősebb költség, akkor a bejelentkezés során az áfa tekintetében célszerűbb az alanyi adómentesség választása.
Társas vállalkozások alapítása
A Magyországon társas vállalkozást alapítani szándékozó külföldi állampolgárok számára is adott a lehetőség arra, hogy válasszanak a különböző vállalkozás típusok és az adózási formák közül, amelyhez érdemes ügyvédi és könyvelői konzultációt igénybe venni.
Ennek megfelelően Magyarországon az alábbi típusú társas vállalkozások (gazdasági társaságok) alapíthatók:
- Betéti Társaság (Bt)
- Korlátolt felelősségű társaság (kft)
- Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt)
- Nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt)
A bt. esetében kiemelendő, hogy a társaság beltagja – hasonlóan az egyéni vállalkozóhoz – a teljes vagyonával felel a társaság tevékenységéért. Magyarországon ugyanakkor a vállalkozások több mint 70%-a kft-ként működik, amiben a tulajdonosok korlátolt felelősséggel bírnak, amely a jegyzett tőke erejéig terjed, azaz néhány – alapvetően rosszhiszemű vagy súlyosan gondatlan magatartási formákat szankcionáló – kivételtől eltekintve a magánvagyonukkal nem felelnek a társaság tevékenységéért, tartozásaiért.
Bt. – a fenti felelősségi szabály miatt – már akár minimális vagyoni hozzájárulással is indítható, míg kft. esetében a jegyzett tőke összege minimum 3 millió forint, a zrt. esetében pedig 5 millió forint.
A cégalapítás folyamata
A hatályos jogszabályok a külföldiek számára sem írnak jelentős többlet kötelezettséget a Magyarországon történő cégalapításhoz kapcsolódóan. Itt megjegyzendő, hogy bár a cégeljárás során nem vizsgálja a cégbíróság az érvényes útlevél és tartózkodási engedély meglétét, azonban természetesen az idegenrendészeti jogszabályi előírások okán ezeknek megléte szükséges.
Továbbá a külföldi állampolgárok számára magyar adóazonosító szám sem feltétlenül szükséges, azonban a cégbejegyzés előtt mégis érdemes a magyar adóazonosító számot intézni a NAV-nál, mert ennek hiányában sem munkabér, sem osztalék kifizetése nem lesz lehetséges.
Amennyiben pedig egy külföldi állampolgár magyarországi lakcím nélkül alapít vagy ügyvezetőként vezet vállalkozást, akkor az elérhetőség biztosítása érdekében magyarországi lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízottal kell rendelkeznie.
Egyszerűsített és normál eljárások
Magyarországon a cégalapítás folyamata egy kötelező jogi képviselethez – jellemzően ügyvédi közreműködéshez – kötött aktus, amely egyszerűsített, illetve normál eljárásban valósulhat meg. A normál eljárás során az alapító által megbízott ügyvéd fogalmazza és írja meg a társaság alapító okiratát, illetve a társasági szerződés rendelkezéseit. A normál eljárás során történő cégalapítás ügyintézési határideje maximum 15 munkanap, amely ugyanakkor módosulhat az esetleges hiánypótlások, illetőleg a NAV által elvégzendő adóregisztrációs eljárás okán.
A cégalapítás – nyrt. kivételével – szerződésmintával, egyszerűsített cégeljárás keretében is megtörténhet, amely tulajdonképpen egy jogszabályban rögzített tartalommal bíró létesítő okirat alkalmazását jelenti, és amelynek előnye, hogy a cégbíróságnak a cégbejegyzéséről az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül határoznia kell.
A cégalapítás költségeit illetően érdemes megjegyezni, hogy a bt., illetőleg kft. esetén az egyszerűsített és normál eljárásban is illetékmentes, míg ugyanezen cégformák esetén normál eljárásban 5 000 forint közzétételi költség fizetendő, egyszerűsített eljárás során pedig költségmentesség is érvényesül.
Fontos, hogy a cégalapítást követően a cég számára a bankszámla megnyitása 8 napon belül kötelező.
A társas vállalkozások adózása
Az adózást illetően a társas vállalkozások 9% társasági adó, a maximum 2%-os helyi iparűzési adó és nyereséges működés esetén a tagnak, tagoknak fizetendő osztalék után 15% szja, illetve a mindenkori minimálbár kétszereséhez igazodó mértékig 13% szocho megfizetésére kötelezettek. Ha Magyarországon élő külföldi állampolgár munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a minimálbérre vonatkozó mindenkori szabályok az iránymutatók.
A gazdálkodással foglalkozó társas vállalkozások számára is elérhető a KATA, illetve a kisvállalati adó (KIVA). Előbbi adózási lehetőséggel a bt.-k, utóbbival pedig az nyrt. kivételével valamennyi cégforma szerinti társas vállalkozás élhet. A meghatározó mértékű személyi jellegű kifizetéssel, de arányaiban kisebb nyereséggel bíró cégek esetén célszerűbb lehet a KIVA választása, míg fordított esetben – azaz, ha a cég kisebb mértékű személyi jellegű kifizetéssekkel és e mellett akár nagyobb mértékű osztalék kifizetéssel számol – a normál, Taotv. szerinti adózás lehet a jobb megoldás, hiszen míg a KIVA 10%, addig a társasági adó mértéke 9%.
Lényeges hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a fentiek csak egy szűkebb betekintést nyújtanak a vállalkozni kívánó személyek jogi és adózási lehetőségeibe, így a vállalkozás megindítása előtt mindenképpen tanácsos egy szakértő felkeresése, hogy a segítségével a konkrét igényekre, elképzelésekre és persze lehetőségekre szabva kerülhessenek kialakításra a vállalkozás keretei.
Összefoglalva
- Magyarországon külföldi állampolgárok is alapíthatnak vállalkozást
- A legfontosabb hivatalok: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- A vállalkozás típusától függően számos adózási lehetőség érhető el
- Érdemes könyvelővel és ügyvéddel konzultálni
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
