Kiútprogram: Mélyszegénységben élő családokat segítenek őstermelővé, családi vállalkozóvá válni

Olvasási idő 9 perc

Bár az elmúlt évtizedben sokat javult a helyzet, mégis szomorú az a tény, hogy Magyarországon a lakosság 8,7 százaléka mélyszegénységben él. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő családoknak kínál mentőövet a teljes mértékben segítő szándékkal létrehozott Kiútprogram. Ebben a lehetőségben kamatmentes és fedezet nélküli mikrohitelt és szakértői mentorálást adnak az őstermelővé, családi vállalkozóvá váláshoz. Most a Magyar Telekom is támogatja a nonprofit szervezetet: a Mobildonor program az otthon kallódó okostelefonok összegyűjtésével segít rászoruló családoknak, hogy beléphessenek a digitális világba.

Tizenkét éve működik hazánkban a Kiútprogram zártkörű nonprofit részvénytársaság, amelynek fő részvényese a Polgár Alapítvány az Esélyekért. Magánszemélyként a tulajdonosok között van Polgár András, vállalkozó, a Polgár Alapítvány alapítója és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke. Céljuk, hogy saját vagyonukat, adományokat és pályázati forrásokat is felhasználva segítsenek fordulatot elérni a mélyszegénységben élők sorsában. A Kiútprogram lényegében egy speciális foglalkoztatási program – avatott be a részletekbe Gaal Ilona, a szervezet kommunikációs vezetője, és kifejtette: – Az ország egyik legszegényebb régiójában, észak-kelet kis falvaiban segítünk a mélyszegénységben élőknek, hogy saját erejükből juthassanak előrébb. Ne csak az anyagi helyzetük, hanem önbecsülésük is nőjön.  

A Kiútprogram modelljét egy bangladesi közgazdász alkotta meg. Lényege: kamatmentes, alacsony összegű hitelt adni olyan munkához, amely az adott személy számára megvalósítható és gyors megtérülést hoz. A magyar Kiútprogramba 2010-2012 között jelentős uniós pályázati forrásokat csatornáztak be. Ekkor éves szinten több száz családnak adott megélhetést az, hogy saját portájukon kiskerttel kezdtek foglalkozni. Ekkoriban a Világbank a kiemelten jó programok közé emelte a Kiútprogramot, 2013 után a kormányzati támogatások mégis megszűntek.

Tizenöt faluban vagyunk jelen, körülbelül 70 családot támogatunk. Programunk nem romaprogram, de ügyfeleink többsége a romák közül kerül ki. Mostanra egyértelműen az uborkatermelés lett a fő „Kiutas” tevékenység. Ez nehéz munka, de meg lehet tanulni, a kockázata kicsi, s a nyári bevétel jelentősen javítja a dolgozók életminőségét, segít függetlenedni a segélyektől – részletezi Ilona.

A programban száz-kétszázezer forintos mikrohitelt adnak a belépőknek, de csak miután megfeleltek a feltételeknek: vizsgálják a megbízhatóságot és a valós rászorultságot is. A borsodi és szabolcsi falvakban terepmunkások segítik az őstermelővé válást, sőt, mezőgazdasági szaktanácsadókat is bevonnak az idénymunkába. A kis mezőgazdasági vállalkozást mindenki a saját kertjében alakítja ki, kemény munkával. A földet meg kell művelni, elő kell készíteni, azután ültethetők el a palánták, amelyek beszerzésében szintén segít a Kiútprogram. A csatlakozáskor nem kell érteni a mezőgazdasághoz. A belépők a saját hasznukra végzett munka közben tanulják meg a növénytermesztés alapelveit és fogásait. – Munkába integrált képzési módszerünk hatékonyabb, mint a hagyományos államilag támogatott felnőttképzési programok. A gyakran általános iskolát sem végzett ügyfeleink egy év alatt jelentős gyakorlati tudásra tesznek szert – hangsúlyozza a kommunikációs vezető, hozzátéve, hogy sok korábbi ügyfelük már önállóan tevékenykedik.

Ahol jelen vannak, ott minden szegény ember csatlakozhat a lehetőséghez. A megtermelt uborkát maga a Kiútprogram Nonprofit Zrt. vásárolja fel, és adja el nagykereskedőknek, így a termelőket nem terheli a piacszerzés kockázata. Ami pedig árrésként haszon keletkezik, azt visszaforgatják a támogatási modellbe. Kiadásaik döntő többségét a termelőket szinte napi szinten mentoráló terepmunkások fizetése és közvetlen költségeik, a termesztési szaktanácsadók és az ügyvitel költségei teszik ki. Ingyenesen biztosítják ügyfeleik számára a mezőgazdasági, a vállalkozási, és a könyvelési szaktudást, valamint a kapcsolati tőkét.

Felidézzük a covid19-világjárvány okozta helyzetet is. – A legsúlyosabb időszakban voltak családok, akik éheztek, ezért ekkor mi is azzal foglalkoztunk, hogy adományokat gyűjtsünk és osszunk. Azt hittük, hogy a járvány miatt többen fognak jönni „uborkázni”, de nem így lett. Nagy félelem lett úrrá az embereken, azt figyeltük meg, hogy nem mernek lépni – húzza alá Ilona, majd az adományozókról elmondja: leginkább magánadományozóik vannak, de cégek is akadnak, akik a mélyszegénység felszámolásában segítenek. – Be kell vallani, hogy a cigányságon segíteni nem egy „szexi” téma, nem állítjuk, hogy dőlnek a céges felajánlások – teszi hozzá.

Az előítéletek még ilyenkor is dolgoznak az emberekben? – gondolkodom és szomorodom el egyszerre…Felkerestem hát Polgár Andrást és Felcsuti Pétert, a Kiútprogram alapítóit és fő mecénásait, hogy mondják el, miért segítenek éppen ennek a társadalmi csoportnak. Polgár András szerint nem az a kérdés, hogy ők miért segítenek, sokkal inkább az, hogy mások, akiknek több adatott a minőségi megélhetéshez szükségesnél, miért nem. Így fogalmaz:

– A program nemcsak az ügyfelek, hanem a társadalom számára is nyereséges: a termelők adót fizetnek, nem pedig segélyre szorulnak, és személyes értékké válik számukra az öngondoskodás. Ez a társadalmi integráció alapja – teszi hozzá. Felcsuti Péter kérdésemre elmagyarázza a vállalkozás szociális jellegének lényegét: a kiadott hitelek nem térülnek meg teljesen, hiszen az csak úgy lenne elérhető, ha a nem teljesítő ügyfelek okozta veszteséget kockázati prémiumként a teljesítő ügyfelekre terhelnék. Szociális szervezetként viszont ez ellentétes lenne alapvető célkitűzéseikkel: segíteni azoknak, akik magukon segíteni akarnak, támogatni őket abban, hogy az elért eredményeik tükrözzék a beletett munkát. Hozzáteszi: – A hitelnek az is előnye, hogy nincs piactorzító hatása. De ennél fontosabb, hogy a hitel a partnereink iránti bizalmat fejezi ki; bízunk abban, hogy akarják és képesek is visszafizetni. Ennek erős hatása van az úgynevezett tanult tehetetlenség leküzdésére, saját erőfeszítéseik fokozására. Ezzel szemben a tőkejuttatás fokozza a függőséget, visszaveti az aktivitást.

Jellemző az érintett észak-magyarországi területekre, hogy a szegénység utcákat, falurészeket, esetleg teljes településeket érint. A hátrányos helyzetű családok között vannak példamutatóak, akik már előre tudtak lépni az „uborkázásnak” köszönhetően. Az ő sikertörténeteik jelentik a legjobb reklámot a program számára. A közösségi médiában jelen vannak a Kiútprogram ügyfelei, számukra ez a legolcsóbb kommunikációs forrás, előszeretettel használják. Elérik egymást és a program mentorait, tájékozódni tudnak az online világ segítségével – már ha van hozzá megfelelő készülékük és internetük. Mert megesik, hogy a hátrányos helyzet ebben is megmutatkozik.

Találkozhatunk sajnos olyannal, hogy egy településen belül a szegregált területen nem építették ki a vezetékes internethálózatot, így hiába fizetett volna valaki elő, nem volt mire. Nagy probléma az is, hogy sokuknak nincs megfelelő készüléke, amelyen komolyabb digitális platformokat használhatnának. Ennek a hátránynak a csökkentésén dolgozunk most együtt a Magyar Telekommal, amely a Mobildonor programban beérkező okostelefonokat rajtunk keresztül fogja eljuttatni a leginkább rászorulóknak – részletezi a program kommunikációs vezetője.

A Kiútprogram egyértelműen mérhető hatása az a bevétel, amely a családoknál marad: az öt hónapos termelési szezon végén átlagosan 4-500 ezer forintot keresnek, ez több, mint amennyit a közmunkáért kapnak ugyanennyi idő alatt. Fontos bevételi forrás ez például az iskolakezdéshez vagy a téli tüzelő beszerzéséhez. A program társadalmunkra gyakorolt hatásait Felcsuti Péter tovább részletezi:

– Ezek az emberek bebizonyították, hogy – szemben a többségi hiedelemmel – megfelelő feltételek biztosítása esetén a nyomorban élők, köztük cigányok, igenis képesek hatékony értékteremtő munkára. Ráadásul a társadalomban elfoglalt helyzetükön is változtathatnak a programban való sikeres részvétellel. Ahol csak elindítottuk a foglalkoztatási programunkat, ott a többség úgy gondolta, hogy a cigányok nem fogják visszafizetni a fedezet nélküli hitelt. Azonban visszafizették és ez a tapasztalat jelentősen megnövelte az érintettek elismertségét a faluban. Van olyan település, ahol az „uborkázó” romák tényezővé tudtak válni az önkormányzati választásokon, csökkent a településen belüli társadalmi kiszolgáltatottságuk. Ami pedig ezen is túlmutat: mi egy olyan munkába integrált képzési módszert alkalmazunk, ami példa lehet a felnőttképzési rendszer számára. Ügyfeleink életében változást idézünk elő, megnő az önbizalmuk, a teljesítőképességük. A sikerek után akár arra is vállalkoznak, hogy más terményeket is előállítsanak a kertjükben. De az is előfordul, hogy tartós állásban helyezkednek el a Kiútprogram hozadékaként. A termelőkkel szerzett tapasztalatok alapján 3 éve abban is támogatjuk az egyik régióban a mélyszegénységben élőket, hogy gyári munkához jussanak. Segítünk az elérhető állások feltérképezésében, az állásinterjúra való felkészülésben, és ha kell – és néha kell – akkor az útiköltség meghitelezésében, hogy az illető be tudjon jutni az interjúra a legközelebbi városba – mondja.

Az 5 legfontosabb információ a Kiútprogramról

1. A Kiútprogram által létrehozott modellben a segítségnyújtás két fő eszköze a munkába integrált képzés-tanácsadás, valamint a fedezet nélküli kis összegű hitel.

2. Ügyfeleik a legszegényebb társadalmi csoportból kerülnek ki. Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg tizenöt településen van jelen a program, amelyhez az igazán szegény és megbízható emberek mindig csatlakozhatnak az adott területeken.

3. Ahhoz igyekeznek feltételeket biztosítani, hogy ügyfeleik – főként romák – saját erőforrásaikat mozgósítva váljanak képessé maguk és családjuk anyagi és társadalmi helyzetén javítani.

4. Ügyfeleiket piaci uborkatermelő rendszerekbe integrálják. Jelenleg ez a tevékenység az, ami az adott viszonyok között lehetőséget ad a közmunkától vagy a segélyektől való függetlenné válásra.

5. A Kiútprogram hozadéka, hogy javul a mélyszegénységben élők anyagi helyzete, valamint csökken a társadalmi kiszolgáltatottságuk. Megtanulnak dolgozni, megnő a teljesítőképességük, elkezdenek hinni magukban.

Amit a Mobildonor programról tudni érdemes

A Telekomnál hiszünk abban, hogy a digitalizáció mindenki számára megteremtheti egy jobb élet lehetőségét, hogy az okoseszközök segítségével mindenki előre léphet. Veled együtt már egyetlen használt készülékkel megváltoztathatjuk egy rászoruló életét. Ezért hoztuk létre a Mobildonor programot.

Az elmúlt időszak egyértelműen rávilágított arra, hogy a digitális szakadék még mindig létezik, még mindig sokan vannak azok, akik nem férnek hozzá az online világ lehetőségeihez. 2020-ban például mintegy 125 000 diák családjában nem állt rendelkezésre egyetlen okoseszköz sem. Ezzel szemben egy tavalyi kutatás szerint Magyarországon az emberek 71 százalékának 3 évesnél fiatalabb az okostelefonja. A lecserélt, de még működőképes okoseszközök nagy része tartalékeszközként a fiókban végzi és ott is marad évekig, amíg teljesen el nem avulnak. Pedig egy ilyen okoskészülék egy rászoruló számára belépő lehet a digitális világba. A Mobildonor program egyedülálló módon lehetőséget nyújt ezeknek a készülékeknek az újrahasznosítására. Ha felajánlod a nem használt készülékedet, mi futárt küldünk érte bárhová az országban, bevizsgáljuk, adatmentesítjük és a NIOK Alapítvány támogatásával helyi alapítványokon és egyesületeken keresztül rászorulókhoz juttatjuk el.

A programot 2020 októberében indítottuk el, célunk 300 készülék begyűjtése volt, végül 3 hónap alatt a felajánlók segítségével sikerült megdupláznunk a célszámot. A tavalyi év sikerén felbuzdulva idén újraindítjuk a telefongyűjtést: immár nem csak a digitális oktatásban résztvevő diákokat, de nagycsaládosokat, egyedül élő időseket, esélyegyenlőséggel és hajléktalanok segítésével foglalkozó szervezeteket is támogatunk készülékekkel. Idén a kedvezményezettek között a Foglalkoztatás/esélyteremtés kategóriában megjelenik a KIÚT program is, ami nonprofit vállalkozásként Magyarország észak-keleti településein segít a mélyszegénységben élő családoknak regisztrált őstermelővé vagy családi vállalkozássá válni.  

A felajánlott okoseszközök mellé SIM kártyát is biztosítunk, hogy a rászorulók valóban ki tudják használni a digitalizáció lehetőségeit. Adj új esélyt a fiókban porosodó nem használt, de még működőképes készüléke(i)dnek, legyél te is Mobildonor!

Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.