Így adózunk a kriptovaluták után 2022-ben!

Olvasási idő 8 perc

2021. végéig a magyar számviteli és adójogi szabályozás abba az illúzióba ringatta magát, hogy a kriptovaluta-jelenséget lefedik a hagyományos fogalmak és megközelítések, ezért nem igényel speciális szabályozást ez a terület. Az adózatlanul felhalmozott kriptovagyon mennyisége, illetve a definíciós nehézségekből eredő szabályozási inkoherenciák először a magánszemélyeknél érték el azt a kritikus pontot, ami elkerülhetetlenné tette a szabályok megreformálását 2022-től. A céges kriptoügyletek esetében a változás egyelőre még várat magára.  

Az adózás felől közelítve a kriptovilághoz mindenekelőtt négy kérdést szükséges megválaszolni: KI, HOGYAN, MIKOR és MENNYIÉRT?

Az első kérdés arra irányul, hogy cég vagy magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozókat is) kriptoügyleteiről beszélünk-e?

A második kérdéssel azt firtatjuk, hogy milyen módon került a kriptoeszköz a jogosult „birtokába”:

  • eredeti módon (pl. bányászattal, „validálással”) vagy
  • vagy mástól származtatva (pl. virtuális tőzsdén, ICO (initial coin offering) keretében történő vásárlással; barter-ügylet keretében vagy tevékenység/szolgáltatás ellenértékeként stb.).

Harmadszor a megszerzés és az értékesítés időpontjaira, illetve a kettő között eltelt időtartamra; negyedszerre pedig a megszerzés kapcsán felmerült kiadásokra, járulékos költségekre és a kriptovilágon kívülre történő értékesítésen realizált bevételre kérdezünk rá.

Lássuk a részleteket!

Cégként vagy magánszemélyként kereskedjünk kriptoeszközzel?

2022-től csak a magánszemélyekre vonatkozó kriptoszabályozás vált egyértelműbbé. Aki cégként ad-vesz, vagy tart kriptoeszközt, annak továbbra is egy bizonyos fokú jogbizonytalansággal kell szembesülnie.

A céges kriptoügyletekre sem a számviteli, sem az adójogi (társasági adó, KIVA) szabályozás nem tartalmaz speciális megközelítést. Az adóhatóság – hazai számviteli szabályozásból és nemzetközi pénzügyi standardokból sem levezethető – álláspontja szerint a kriptoeszközöket követelésként kell kimutatni. Ez a megközelítés

  • egyrészt kissé elrugaszkodott a valóságtól, ugyanis a kriptoeszköz esetében egy kibocsátó és lejárat nélküli nem pénzben kifejezett fizetési ígéretről beszélünk, ami meglehetősen távol áll a számviteli értelemben vett követelésektől,
  • másfelől a követelésként történő kezelés számos ellentmondást és bizonytalanságot generálhat mindenekelőtt a kriptoeszköz megszerzésekor, de a tartás időszakában is.

Például, ha bányászattal történik a szerzés, úgy már bekerüléskor halasztott bevételt kell elszámolni, így társasági adófizetési kötelezettség merülhet fel. Ezzel szemben „vásárolt” kriptoeszköz esetén beszerzéskor nem jelentkezik adóhatás.

A tartás időszakában a kriptoeszköz értékelése, illetve behajthatatlansága körül merülhetnek fel adóhatással is járó dilemmák (pl. értékvesztés elszámolása, követelés elengedése, behajthatatlan követelésként történő elszámolás, mérlegfordulónapi értékelés stb.).

A beszerzéssel és tartással szemben a kriptoeszköz kivezetése, forint/deviza ellenében történő értékesítése tűnik a hagyományos fogalmakkal leginkább kezelhető területnek, azzal ugyanis nehéz vitába szállni, hogy a kriptoeszköz kriptovilágon kívülre történő értékesítésekor egy hozam vagy veszteségjellegű különbözet keletkezik, ami adókötelezettséget idézhet elő (ezzel szemben a kriptovilágon belüli átváltás minden bizonnyal nem eredményez adókötelezettséget). A hozam társasági adóban közvetlenül – az eredmény keletkezésekor – válik adókötelessé, KIVÁ-ban viszont „csak” osztalékfizetéskor kell adót fizetni. Az esetleges veszteség társasági adóban felhasználható a következő 5 évben a pozitív adóalap 50 %-ig, illetve KIVÁ-ba történő átlépés esetén is érvényesíthető a továbbiakban.

A kérdőjelek mellett a bizonyosságot az ÁFA-megítélés jelenti: az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kriptoeszközök fizetőeszköznek minősülnek, a velük folytatott kereskedés pedig adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenység. A kriptoértékesítés tehát nem eredményez ÁFA-kötelezetteséget, viszont a kriptotevékenységekhez kapcsolódó költségek ÁFÁ-ja sem vonható le alapesetben.

Egy szó mint száz: a magyar számviteli szabályozás hiátusai miatt a céges kriptoügyletek megítélése jelen pillanatban is ellentmondásos, ez a fajta jogbizonytalanság pedig nem kedvez a kriptokereskedőknek. A szabályozás nem kezeli az eredeti kriptoszerzés bizonytalanságát (a bányászat nem minden esetben sikeres), így kétséges az esetleges veszteség elszámolhatósága, kérdőjelek vannak továbbá a kriptoeszköz tartási időszakban történő értékelése, az ICO-ból származó hozamok minősítése, illetve a telephely kérdés körül is stb.

Megoldást ezen a téren is a szabályozás egyértelműsítése jelenthet: a nemzetközi szabályok hazai implementálása folytán nagy valószínűséggel a céges kriptoeszközökre is sokkal inkább immateriális javakként/készletként fogunk tekinteni a közeljövőben, semmint követelésként.

Ezzel szemben a magánszemélyként folytatott kriptoügyletek szabályozása 2022. január 1-től pontosításra került, így ez már most is kiszámíthatóbb terep az érintetteknek.

Mi változott a 2022. január 1-t megelőző szabályozáshoz képest?

2022. előtt a kriptoeszközök megszerzése és értékesítése is minden esetben adókötelezettséget eredményezhetett függetlenül attól, hogy kriptovilágon belül történt-e, vagy kriptovilágból való kikerüléssel járt-e:

  • a megszerzés tekintetében a szabály nem tett különbséget, hogy mástól történő szerzéssel vagy előállítással (bányászattal) került-e a kriptoeszköz a magánszemélyhez: a kriptobányászatot is ugyanolyan önálló tevékenységként értékelte az adóhatóság, mint bármely megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban folytatott aktivitást, melynek ellenértéke a megszerzett a kriptoeszköz. Az így megszerzett vagyoni érték (87 %-a) tavaly még 15 % szja-val és 15,5 % szociális hozzájárulási adóval adózott.
  • A kriptovaluta értékesítésén elért pozitív hozam a magánszemély egyéb jövedelmét képezte (összességében ezt is 30,5 % adó terhelte), ugyanakkor az éven túli költségek és ügyleti veszteség elszámolását nem kezelte a szabályozás.

Mivel összevont adóalapba tartozó jövedelmekről beszélünk, ezért szja-kedvezmények mindkét esetben érvényesíthetők voltak.

Ezzel szemben 2022. január 1-t követően:
  • az Szja tv. önálló definíciót tartalmaz a kriptoeszközökre nézve, továbbá bárki számára hozzáférhető ügyletként határozza meg a kriptoeszközzel végzett tranzakció fogalmát is, 
  • a korábbiakkal ellentétben érvényre juttatja a „fekete doboz elvet”: a kriptovilágban bonyolított ügyletek nem adókötelesek, csak a kriptovilágból való kikerülés,
  • a kriptoeszközök megszerzése kapcsán a szabályozás különbséget tesz az eredeti és a származékos szerzés között (lsd. HOGYAN kérdése):
    • az eredeti szerzés (a kriptovilágon belül folytatott bányászat, validálás) a korábbiakkal ellentétben nem eredményez adókötelezettséget,
    • ezzel szemben a mástól történő (pl. barterügylet keretében, értékesítés, szolgáltatás/tevékenység ellenértékeként) történő szerzés továbbra is adóköteles marad (jellemzően önálló tevékenységként);
  • a kriptoeszköz szerzésével összefüggésben felmerült tárgyévi kiadások, a szerzéskori piaci érték és egyéb kapcsolódó díjak levonhatók a kriptovilágon kívülre történő értékesítéskori szokásos piaci értékből (fontos, hogy értékesítéskor nem az ellentételezésként kapott vagyoni érték számolandó el bevételként, hanem a szokásos piaci érték!).

Amennyiben a különbözet nyereség, úgy ez után „csak” 15 % szja-t kell fizetni, szja-kedvezmény azonban nem vehető igénybe. Ha egy nyereséges évet két éven belül veszteséges év követ, úgy a nyereség után már megfizetett adó utóbb – a veszteség erejéig – visszaigényelhető.

Amennyiben a különbözet negatív (pl. az adott évben csak vásároltunk kriptoeszközt, de nem értékesítettünk), úgy a veszteségre jutó adóval csökkenthető a következő két év nyereségének adókötelezettsége bizonyos feltételekkel. (lsd. MIKOR és MENNYIÉRT kérdése).  Hosszabb távon (pl. 3 év múlva) azonban már nem használható fel a veszteség, így két veszteséges évet követően mindenképpen érdemes átgondolni a veszteség felhasználását. Mivel csak a hagyományos valutában realizált eredményt kell figyelembe venni adózásban, ezért simán előfordulhat, hogy egy tárgyévben beszerzett kriptokészlet részbeni továbbértékesítésén realizált jelentős nyereség is veszteséget eredményezhet adózási szempontból.

  • Az új szabályokat 2022-ben kötelező alkalmazni, 2021-re pedig csak lehetőség az alkalmazásuk. Ha 2021-et megelőzően kriptoügyletből származó jövedelem nem került bevallásra, akkor a korábbi kriptodeviza vásárlást és ezzel kapcsolatos kiadást is figyelembe vehetjük a 2022-es eredmény megállapításakor.
Prognózis, következtetések

A „magánszemélyként vagy cégként végezzünk kriptobefektetést?” kérdés kapcsán a mérleg nyelve jelen pillanatban a magánszemélyek felé billen az alábbiak miatt:

a magánszemélyként végzett kriptotevékenység szabályozási keretei 2022-től egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá váltak,

az adóterhelés kedvező, ugyanis csak 15 % szja fizetendő a nyereség után, a veszteség pedig meghatározott feltételekkel és ideig felhasználható. Meghatározott bevételi limitig (adóéves szinten a minimálbérig) pedig nem merül fel adókötelezettség.

Ezzel szemben a céges kriptotevékenység adózása jelenleg kevésbé egyértelmű és magasabb adóterhelést is eredményezhet (egyrészt a költségek elszámolásával kapcsolatos bizonytalanságok, másrészt amiatt, mert a kriptotevékenységen keletkezett eredményt egyrészt a cég, másrészt a magánszemély szintjén is le kell adózni – pl. osztalék formájában). A céges kriptotevékenység mellett szólhat ugyanakkor a keletkezett beruházási vagy ügyleti veszteségek hosszabb ideig történő (korlátozott) felhasználhatósága. Amennyiben azonban a veszteség tartós lenne, úgy figyelni kell a megfelelő saját tőkehelyzetre is.

Amennyiben valaki KATÁ-s egyéni vállalkozóként üzletelne kriptoeszközzel, akkor ezt alaposan érdemes megfontolnia, ugyanis KATA alatt nem tud költségeket elszámolni, így kizárólag a realizált bevételeket tudja figyelembe venni. A KATA így első ránézésre még akkor sem tűnik feltétlenül jó megoldásnak, ha csak magánszemélyekkel üzletel a vállalkozó, azaz 12 millió Ft bevételig nem kell számolnia 40%-os különadókkal.

A mellékállásban átalányadózó egyéni vállalkozóként végzett kriptotevékenység pl. 2.000. 000 Ft bevételig mentesülhet az adó és járulék alól.

A vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozás és a magánszemély szintjén is le kell adóznia a nyereséget, ugyanakkor pozítívumként említhető, hogy a keletkezett ügyleti veszteség ebben az esetben is elszámolható a következő évek nyereségével szemben.

Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés / 5. Összes értékelés:

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.