Bár a kormányzat a közelmúltban jelentette be az ágazati bértámogatások meghosszabbítását, a vállalkozásoknak már gondolnia kell a pandémia utáni időszakra is. A pandémia, illetve a kapcsolódó korlátozások várható enyhülésével és a korábbi foglalkoztatási szint helyreállásával a vállalkozások számára egyre égetőbb kérdés, hogy miképpen tudják bérköltségeiket a leghatékonyabban optimalizálni, illetve kialalakítani az adott vállalkozás számára legideálisabb foglalkoztatási szerkezetet.
Ennek kapcsán szükséges a foglalkoztatói és a foglalkoztatotti oldal érdekeinek mérlegelése és összeegyeztetése.
A kifizetőt terhelő 40 %-os KATA, illetve a munkabér relatíve még mindig magasnak mondható közterhei egyaránt arra sarkallják a feleket, hogy a közeljövőben megfelelő, legális és transzparens struktúrákat tudjanak kialakítani, amelyekben a foglalkoztatás költségei csökkenthetők.
Korábbi bejegyzésemben az egyéni vállalkozók átalányadózásának 2022-től változó szabályait ismertettem, most pedig a KIVA választásának alternatíváját szeretném mérlegelni.
2021. január 1-től a bevételi és mérlegfőösszeg limitek emelkedésének és az adómérték folyamatos csökkenésének köszönhetően a KIVA újfent a kkv-k érdeklődésének fókuszába került. A KIVA év közben is választható, így azon társaságnál, ahol a KIVA belépési feltételek teljesülnek, a megtermelt nyereséget visszaforgatják a cégbe, vagy előre látható, hogy a nyereségüknél magasabb lesz a bértömeg, javasolt megfontolni az év közi áttérést.
Tekintettel arra, hogy a KIVA alapját nem az adott évben megtermelt eredmény, hanem a személyi jellegű ráfordítások és egyes korrekciós tételek (pl. tőkeműveletek egyenlege) adják, ezért egy dinamikusan növekedő cégnek nem kell az eredménye után adóznia, egészen addig, amíg a pénz a cégben marad. Közhelyszerű igazság, hogy a KIVA az osztalékfizetéssel (vagy a cégből történő egyéb tőkekivonással) drágul meg, ugyanis ilyenkor a kifizetett osztalék a magánszemélyen kívül a cég oldalán is adókötelessé válik (az osztalék KIVA -terhe “felülről” számolva valójában 9,9 és nem 11%).
Nem mindegy azonban, hogy mikor és miből fizet a cég osztalékot. Amennyiben például a növekedést beruházás előzte meg és a beruházás tőkebevonással került finanszírozásra, és/vagy egy esetleges korábbi társasági adó hatálya alatti időszakból is hozott veszteséget a cég, úgy ez utóbbiak csökkenthetik a növekedés időszakában kivett osztalék adóköltségeket növelő hatását.
A KIVA további előnyét az egyszerűsített iparűzési adó meghatározási mód jelenti, amelyből egyrészt egyszerűbb adminisztráció másrészt további költségelőny fakadhat.
Bizonyos szektorokban (pl: K+F cégek) különösen előnyös lehet a KIVA választása, ugyanis esetükben a szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő költségekkel összefüggésben egyszerre érvényesülhet a KIVA beruházásösztönző és személyi jellegű ráfordítás csökkentő hatása, azaz akár meg is többszöröződhet az adóelőny.
A pandémia utáni foglalkozásélénkülés kapcsán kiemelendő, hogy a munkaerőpiacra lépők foglalkoztatása kapcsán is KIVA-kedvezményt lehet érvényesíteni a személyi jellegű kifizetések adóalaprészéből.
A KIVA választása mindenekelőtt IT, magánegészségügyi, mérnöki, reklám és marketing, őrzés-védelmi és takarítási, jogi és tanácsadói, művészeti és oktatási szektorokban működő vállalkozások számára jelenthet adómegtakarítást. Fontos, hogy a KIVA mindenekelőtt a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kapcsán felmerülő munkáltatói terhek (jelenleg 17 %) és az iparűzési adó tekintetében jelent előnyt a társasági adóhoz képest. A KIVA tehát önmagában nem előnyösebb az egyéni vállalkozókkal dolgozó cégeknek, viszont előnyösebb lehet, mint a társasági adó, ha a megrendelő azon gondolkodik, hogy vállalkozókat vagy azok egy részét saját vállalkozásában, vagy egy külsős cégben munkaviszonyban szeretné foglalkoztatni.
Tekintettel arra, hogy a KIVA önmagában nincs semmilyen hatással a magánszemély bérterheire (15 % szja és 18,5 % tb járulék), ezért célszerű összehangolni/kombinálni olyan adó és járulékhatékonyabb foglalkoztatási formákkal mint pl. a nyugdíjasok, vagy jövő évtől a 25 év alatti fiatalok alkalmazása. A nyugdíjasok járulékmentes foglalkoztatási lehetőségei az utóbbi években fokozatosan szélesedtek: a tavalyi évtől már nem csak munkaviszonyban, hanem bármely jogviszony keretében (pl. megbízás) munkát végző nyugdíjasok után sem kell járulékot fizetni. A fiatalok tekintetében pedig 2022-től lép hatályba egy kedvező változás, melynek következtében a 25 év alattiak szja-mentességet kapnak munka-, megbízási, illetve vállalkozói jogviszonyból származó jövedelmeik után. A módosítás következményeképpen pl. a diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés 2022-től az eddigi járulék- és szocho-mentesség mellett szja-mentessé is válik, azaz ebben az esetben a bruttó juttatás és a nettó jövedelem megegyezik és még KIVA-t sem kell fizetni az ilyen juttatások után. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló fiatalok kapcsán nem kell minimum járulékot sem fizetni a minimálbér 30 %-a után. Ezzel szemben nyugdíjas foglalkoztatása esetén is „csak” szja-t kell fizetni, járulék, illetve KIVA ebben az esetben sem merül fel. Érdemes kiemelni azt is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től bevezetésre kerülő kedvező adózási szabályokkal kombinálva akár szja-, járulék és szocho-mentesség érhető el a köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanuló vállalkozók esetében is, így ők is hatékonyan beilleszthetők egy KIVÁ-s foglalkoztatási struktúrába.
A fiatalok foglalkoztatását 2021-től az adókedvezmények mellett adórendszeren kívüli ösztönzők is támogatják: a munkaadók az állami foglalkoztatási szervhez benyújtott kérelem alapján, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében. A támogatás folyósítási időtartama 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a munkáltató terhelő bérköltség 50 százaléka, vagy legfeljebb 100 ezer forint havonta, teljes munkaidős foglakoztatás esetében.
Szerző:
Dr. Horváth Zoltán – Hello Biznisz adótanácsadási szakértője
Vezető tanácsadó, Adóüzletág RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
