Válaszd ki, hogy milyen területen szeretnél fejlődni!

Hogyan lehet egy babázó kismama sikeres vállalkozó? – interjú Vida Ágnessel

A kismamák leginkább akkor tudnak sikeresen visszatérni a munkaerőpiacra, ha már a babázás időszaka alatt képzik magukat és stratégiát készítve készülnek föl az új helyzetre – tudtuk meg Vida Ágnestől. A pszichológus, online marketing szakember szerint egyre több kismama dönt a vállalkozásindítás mellett a nagyobb szakmai függetlenség és a családi élettel való jobb összeegyeztethetőség miatt. Interjúnkból kiderül az is, hogyan lehet egy anyuka sikeres vállalkozó.

2020. január 22.7 perc olvasási idő
babazo-kismama-sikeres-vallalkozo

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a munkaerőpiacra visszatérő kismamáknak?

A visszatérő anyukáknak számos dologgal kell megküzdeniük. A kihívások milyensége függ például attól is, hogy a kismama mennyi ideig volt otthon, mert a pörgősebb, a sok változással és fejlődéssel járó szakterületeken egy-két év kihagyás is szakmai lemaradással járhat. Az jelenti a megoldást, hogy az anyuka már a visszatérése előtt képzi magát és tanul, tehát időben „felveszi a fonalat”. Szerencsére a kismamák ma már egyre tudatosabbak, így a gyerekkel, gyerekekkel otthon töltött időt ily módon is kihasználják. Álláskereséskor szintén kihívást jelenthet a „hogyan adom el magam a piacon?” kérdése, hiszen újra fel kell venni a tempót, újra bele kell jönni az ilyen helyzetekbe. S mindemellett a munkaadók részéről is jelentkezik egyfajta nyomás és bizalmatlanság, mivel nem bíznak abban, hogy egy anyuka képes oly mértékben rendelkezésre állni, mint egy egyedülálló vagy gyerektelen női munkavállaló. A kismama akkor jár el helyesen, ha felkészül az olyan helyzetekre, amikor például előkerül a „mi lesz, ha megbetegszenek a gyerekek” témaköre. Persze ilyen kérdések valójában fel sem merülhetnének, de mégis érdemes tudatosan készülni rájuk konkrét válaszokkal és megoldási javaslatokkal.

Hogyan lehet vagy érdemes az ilyen szituációkra felkészülni?

Fontos és sokat segít, ha az anyuka pozíciótól és munkakörtől függetlenül tartja a kapcsolatot a munkáltatóval, az általa kidolgozott visszatérési tervet pedig közösen megbeszélik. Valójában a munkaadónak is az a jó, ha tisztában van azzal, hogy a kismama mikor szeretne újra csatlakozni a csapathoz, mivel szeretne foglalkozni, hogyan képzeli el a jövőjét a cégnél. Utóbbi számára az sem lényegtelen kérdés, hogy az adott munkakört töltse be egy új kollégával, mert az anyuka öt évig nem lesz elérhető, vagy elég, ha csak átmenetileg osztják meg az adott munkakört. Egyre többször fordul elő, hogy a kismama akár három-négy hónap kihagyás után atipikus munkakörben tér vissza a munkahelyére s így részben már el tudja végezni a korábbi feladatait. Tehát fontos, hogy az édesanyák tudatosak legyenek és preventíven gondolkozzanak, és a folyamatba a tervezhetőség miatt vonják be a munkaadóikat is.

Átlagosan mennyi ideig vannak otthon az édesanyák?

Egyre többször tapasztalom, hogy manapság akár az alkalmazotti szinttől kezdve – de a középvezetői vagy magasabb pozícióban lévők mindenképpen – tudatosan és a korábbiakkal ellentétben hamarabb térnek vissza a munka világába. Egyre erősödik az a trend, ami szerint egy-másfél év otthon töltött idő után az anyuka újra munkába áll.

Mindenfélét, akár igencsak szélsőséges sztorikat is hall az ember arról, hogy a hazai munkaadók magas szinten diszkriminálják a kisgyerekes, visszatérő anyákat. Önnek mik a tapasztalatai?

Az utóbbi években sokat javult a helyzet főleg a nagyobb vállalatok esetében.

Hogyan lehet változást generálni?

Sok, úgynevezett érzékenyítő program érhető el, amiknek keretein belül konkrét megoldásokat lehet megismerni arra vonatkozólag, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy anyuka tér vissza a céghez. Számos lehetőség és jó gyakorlat közül lehet választani. Szóba jöhetnek a már említett atipikus megoldások munkakör megosztással, bár ennek bevezetése ágazatfüggő is, hiszen egy telekommunikációs cégnél vagy a kereskedelemben ez sokkal könnyebben kivitelezhető, mint mondjuk a gyártásban. De jó példaként említhetném azt a gyártó céget is, amelyik a már meglévő céges óvodája mellé létrehozott egy szakszemélyzettel működő játszószobát is azért, hogy a kisgyerekes anyukák tudjanak dolgozni. Egyébként az egészen kicsi vállalkozások sokkal rugalmasabbak a nagyobb cégeknél; egy falusi kisboltban könnyebben megoldják az anyuka ilyenfajta problémáját, hiszen amíg ő délelőtt otthon babázik, addig beugranak helyette, ő pedig majd délután áll munkába.

A falvakban, a kisebb közösségekben mélyebb és élőbb az empátia, szorosabbak az emberi kapcsolatok is…

Ez igaz; a kisebb KKV-nál könnyebben találnak megoldást, mint a nagyobb cégeknél.

Szó esett arról, hogy az anyák a korábbiakhoz képest korábban térnek vissza a munkához, viszont a magyar társadalom hagyományosan konzervatív ebben a kérdésben, sokszor jelennek meg negatív vélemények. Történt változás ezen a téren?

Valóban van egyfajta rosszallás a korai visszatéréssel kapcsolatban, de tapasztalataim szerint az elmúlt években csökkent az ilyenfajta feszültség. Az egy évtizede készített kutatásom szerint az anyukák többsége három évig szeretett volna otthon maradni a gyerekkel, ám mint említettem, ma már egyre többen állnak újra munkába kettő vagy akár rövidebb idő elteltével is. Részben azért is, mert noha a GYES összege nem emelkedett, a vásárlóereje viszont csökkent. Ugyanakkor javult a bölcsődei ellátás helyzete is, ami szintén a visszatérést segíti elő. Tehát összességében a többség nem szeretne otthon maradni.

Vagy éppen nem teheti meg, mert miközben ebben az időszakban a család bevételei jelentősen csökkennek, a kiadásai viszont emelkednek, így vissza kell menni dolgozni.

Pontosan, sőt egyre többször fordul elő, hogy az apuka is külföldön dolgozik, így szükség van az anya keresetére is.

Most döntően az alkalmazotti világról beszéltünk, de a munkaerőpiacra való visszatéréskor mennyire jelenik meg alternatívaként a vállalkozásindítás?

Én alapvetően vállalkozáspárti vagyok, mert a vállalkozói lét a merev munkahelyi környezettel szemben sokkal jobban tud alkalmazkodni a változó igényű gyerekekhez, a családi élethez. Elég csak arra gondolni, hogy a napi logisztika mennyivel könnyebben oldható meg vállalkozóként, mint egy fix munkaidővel és hellyel bíró munkahelyről. Egyre több anyuka gondolkodik vállalkozáson vagy indítja azt el, akár a GYED-GYED összegeinek kiegészítése miatt is. Ugyanakkor ebben az időszakban nagyon sok kismama gondolja át a karrierjét, a jövőbeli lehetőségeit; kiszabadulnak a multis életmódból és egy szabadabb státuszt építenek föl, mert az jobban kedvez a családi életüknek is.

Egy kismama hogyan lehet sikeres vállalkozóként?

Vállalkozást indítani hirtelen felindulásból nem lehet, így nagyon fontos – különösen a gyerekek mellett – a magas szintű szervezettség. Nagyon kell akarni azt a vállalkozást és hinni abban, hogy az gyerek mellett is megvalósítható, mert ha az ember hagyja, akkor a gyerkőc képes kitölteni az egész napot. Viszont, ha a hajnali szoptatás közben valaki önfejlesztő anyagot hallgat, vagy este sorozatnézés helyett inkább tanul, akkor ezekkel az apró lépésekkel is elérhet változást és sikeres lehet. Tapasztalataim szerint azoknak megy könnyebben a vállalkozóvá válás, akik már alkalmazotti korukban elsajátítottak egyfajta gondolkodásmódot, egy kicsit kipróbálták magukat, így szert tettek annyi és olyan üzleti tapasztalatra és önismeretre, amiket be tudnak csatornázni a saját vállalkozásukba is.

A sikersztorikból hiányolom a támogató közeg – apa, férj, család, barátok – szerepének bemutatását. Tényleg meg lehet tanulni éjjel programozni három gyerek mellett úgy, hogy napközben anya mindent egyedül csinál?

Nagyon jó a kérdés. Sok olyan történet, sikeres váltás vagy visszatérés van, amikor apa vagy a nagymamák komoly támogatást nyújtottak az anyukának. De sokszor megtörténik, hogy a kismama teljesen egyedül marad ebben a helyzetben. Mindenre találunk példákat. Az jó, ha alapvetően megvan a támogató környezet, ha pedig ilyen nincsen, akkor meg kell keresni azokat, akik támogatnak, segítenek ezen az úton.

Számos tematikus oldal létezik, az Ön Gazdagmami Facebook-oldalát is több mint százharmincezren követik. Milyen gyakorlati haszna ennek s mire képes egy ilyen hatalmas közösség?

A közösség jó lehetőség arra, hogy az anyukák információkat szerezzenek, szakértőktől kérjenek segítséget, megosszák a tapasztalataikat és együttműködjenek egymással. Amellett, hogy az anyukák a vállalkozásindításhoz számos tanácsot kapnak a blogon és a videókban, minden hónapban ingyenes találkozón vehetnek részt, ahol kapcsolatokat építhetnek, beszélgethetnek és sok esetben egymásnak is ajánlanak munkalehetőségeket.