Ezekből a fizetési módszerekből választhatsz a webshopodhoz

Olvasási idő 8 perc
Ha 2020 Lounge

Lehetnek bármilyen jók a termékeid, lehet bármilyen ötletes és modern a webáruházad, jól kitalált a marketingkampányod, addig nincs bevétel, amíg a vevők nem jönnek, vásárolnak – és fizetnek. A fizetési megoldás legalább annyira stratégiai fontosságú, mint a webshop többi, a vásárlókat célzó eleme.

A technológia fejlődésével egyre több fizetési megoldás közül választhatnak a kereskedők. A legkisebbeken kívül mindenkinek érdemes többet kínálni, de az létfontosságú, hogy a payment-mix, a felkínált lehetőségek illeszkedjenek egyrészt a bolt üzleti modelljéhez, másrészt a megcélzott vásárlóközönséghez. Nagyon nem mindegy, hogy milyen korosztálynak, milyen digitális érettségi szinten lévő vásárlóknak milyen termékeket kínálsz. „Ne a gombhoz varrjuk a kabátot, hanem először azt nézzük meg, hogy kinek akarunk eladni”, tanácsolja Dr. Horváth Attila, az online fizetési megoldásokat összefogó szolgáltatásokat kínáló BIG FISH Payment Gateway ügyvezetője, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense. Utána pedig arra kell törekedni, hogy a fizetési folyamat minél egyszerűbb és minél élményszerűbb legyen az ügyfél számára, hiszen fizetni senki nem szeret.

No de milyen lehetőségek közül választhatsz? Az alábbiakban bemutatjuk az itthon elérhető és fontos fizetési megoldásokat.

1. Utánvét

Kicsit kilóg a sorból, hiszen nem online fizetési mód, de ma Magyarországon megkerülhetetlen. A magyar társadalom még mindig nagyon ragaszkodik a készpénzhez – bár ezen elég sokat változtatott a koronavírus –, ezért biztosítani kell a készpénzes fizetés lehetőségét. Ez alól csak a digitális platformokhoz kötött termékek, szolgáltatások lehetnek kivételek, vagyis amikor a vásárló nem fizikailag kapja kézhez az árut, hanem letölti vagy online veszi igénybe. Magára valamit is adó online kereskedő – különösen, ha viszonylag nagy a kosárérték – viszont legalább azt lehetővé teszi, hogy az átvételnél, a futárnál lehessen kártyával fizetni.

2. Bankkártya

Ez a második legnépszerűbb fizetési módozat, mondja Horváth Attila, de itt is lenne még hová fejlődni. A tipikus bankkártyás fizetés úgy néz ki, hogy a vásárlót a kereskedő rendszere a fizetésnél átirányítja a bank oldalára, ott a vevő minden egyes alkalommal megadja a kártyaadatait, majd utána visszatér a kereskedő oldalára.

Pedig lehetne ezt másképpen is, mondja Horváth Attila. Ha a kereskedő felkínálja a lehetőséget a kártyaadatok tárolására (és a vevő él ezzel), akkor csak egyszer kell megadni ezeket az adatokat, és a következő alkalommal már egyetlen kattintással vásárolhat. A kártyaadatok ilyenkor is a fizetési szolgáltatónál tárolódnak. Kimondottan jól jönne ez például az ételkiszállító szolgáltatók számára, amelyeknél hetente akár többször is vásárolnak az ügyfelek.

Az online bankkártyás fizetés a kereskedő szempontjából igen hasonló az offline kártyás fizetéshez. Ugyanúgy egy bankkártya-elfogadó társasággal kell szerződni, és hasonlóak a kondíciók is. A jutalék egy része fix, nem „alkuképes”, ez a kártyatársaságokhoz vándorol; aránya nagymértékben függ attól, hogy belföldi vagy külföldi, betéti vagy hitelkártyáról van-e szó. Erre jön még rá a fizetési szolgáltató jutaléka. A kettő együttes aránya tipikusan 1-2 százalék között van, de induló, kis forgalmú, kockázatosnak ítélt webshopnál 2 százalék fölött, az igazán nagyoknál pedig bőven 1 százalék alatt is lehet. Nagyjából homogén vevőkörnél elég jól lehet előre modellezni a várható költségeket, a többinél pedig a tapasztalat mutatja meg, hogy mivel kell számolni.

Régebben tipikusan a bankok voltak a fizetési szolgáltatók de ők egyre inkább vonulnak ki erről a számukra nem túl jövedelmező területről és szervezik ki a tevékenységüket specializálódott szolgáltatóknak (SimplePay, Barion, Six Payment, egyebek). Amennyiben van offline bolt is, ahol már fogadunk el kártyát, Horváth Attila szerint érdemes lehet a fizikai kártyákat elfogadó szolgáltatónktól megrendelni az online kártyaelfogadást is, mert ott már van előéletünk, gyorsabb és egyszerűbb lehet a szerződéskötés előtti bevizsgálás. Persze ha vannak speciális igények, vagy nem elég jók a kondíciók, másikat kell keresni. A választék bőséges, az pedig egyszerűen tévhit, hogy online kártyaelfogadást kizárólag a számlavezető banktól vagy a meglévő fizetési szolgáltatótól lehet kérni.

Horváth Attila még azt is tanácsolja, hogy az üzembiztonság érdekében legalább két szolgáltatóval szerződjünk, így akkor sem áll le a fizetés, ha az egyik szolgáltató informatikai rendszere lehal. Arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos a „kémia” is: a fizetési szolgáltatóval általában hosszú távú kapcsolatot alakítunk ki, nagyon nem mindegy, milyen az ügyfélkiszolgálás, milyen gyorsan, előzékenyen reagálnak a problémákra.

3. E-tárca

Ide tartoznak az olyan megoldások, mint az Apple Pay, a Google Pay, a PayPal vagy éppen a SimplePay. Voltaképpen ezek is bankkártyás fizetést tesznek lehetővé, csak éppen a kártyaadatokat nem a vevőnek kell beírnia, mert a rendszer ezeket kiemeli az ügyfél elektronikus tárcájából. Megfelelő böngészőt (Safari, Chrome) használva a vevő számára rendkívül kényelmes a fizetési folyamat, mert a szoftver automatikusan felkínálja a tárcában tárolt kártyákat, neki csak rá kell böknie arra, amelyikkel fizetni akar, és már készen is van. A SimplePay módot ad a QR-kódos fizetésre is: a vásárló a telefonján lévő app-pal beolvassa a kódot, majd a telefonon választja ki a kártyát és indítja el a fizetési tranzakciót.

A kereskedő szempontjából nem csak a vevő számára kínált kényelem az e-tárcák előnye, hanem az is, hogy igazából nem jár többletköltséggel. Azoknál a szolgáltatóknál, ahol elérhető a lehetőség, gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a bankkártyás fizetés (minthogy egyébként alapvetően az is).

Megint csak a megcélzott vásárlóközönségtől függ, hogy érdemes-e e-tárcás fizetési megoldást kínálni. E-tárcát jellemzően a fiatalabb, a technikai újdonságok iránt érdeklődő, a pénzügyekben tudatosabb, jellemzően magasabb jövedelmű rétegek használnak. Különösen igaz ez az Apple Pay-re, hiszen az Apple termékei itthon státuszszimbólumnak minősülnek. Ha az üzleti modelledben hangsúlyos a mobilon keresztül történő értékesítés, akkor viszont gyakorlatilag kötelező, hiszen mobilról messze a legkönnyebb fizetési módszert kínálják a tárcák. Azért is érdemes lehet választani, mert mintegy csapdát állít a vevőnek: olyan gyors a fizetési folyamat, hogy mire meggondolná magát, már vásárolt is.

Az e-tárcák közé tartozik, de külön eset a PayPal. Nagyon drága (minimum 3 százalékos a jutalék, ehhez jön még tranzakciónként 90 forint), ezért kis kosárértéknél vagy kizárólagosan belföldi használatra nem éri meg. Külföldön viszont sokkal elterjedtebb, és bizonyos piacokon (angolszász országok, de például Németország is) komolytalannak számít az a kereskedő, aki nem kínál PayPal-t, figyelmeztet Horváth Attila.

4. Banki átutalás

Széles körben elérhető fizetési megoldás ez is, viszont sem a kereskedő, sem a vevő oldalán nem biztosítja a valódi elektronikus fizetés élményét. Egyelőre az vele a probléma, hogy aszinkron tranzakció révén nem illeszkedik az e-kereskedelmi folyamatokba: figyelned kell, hogy megjött-e a pénz, mert csak akkor indíthatod a megrendelés teljesítését. A cél az lenne, hogy minél inkább „card-like” legyen a folyamat, vagyis az egyes lépések automatikusan kapcsolódjanak egymáshoz és minden fél folyamatosan kapja a visszajelzéseket a folyamat előrehaladásáról. Horváth Attila szerint ez előbb-utóbb megvalósul, mert valós piaci igényről van szó, és az online átutalás a kereskedő szempontjából olcsóbb lesz a kártyás fizetésnél.

Ebbe az irányba tett lépés a PSD2 által bevezetett fizetési kérelem is. Ha tudod a vevő bankszámlaszámát, fizetési kérelmet indíthatsz a bankja felé; az ügyfél ezt a mobilján leokézhatja, és már jön is a pénz és érkezik a visszajelzés a sikeres tranzakcióról. A napi több száz vagy akár több ezer átutalás feldolgozása viszont új és komoly adminisztratív terheket állíthat eléd – erre is kell majd megoldás. Mivel a vevők a bankszámlájuk számát sem szeretik megadni, — pedig ez igazából semmilyen kockázatot nem rejt magában —  fontos lenne, hogy először nagy, megbízható szereplők (távközlési cégek, közműszolgáltatók) vezessék be a lehetőséget, megteremtve a bizalmat a megoldás iránt, teszi még hozzá Horváth Attila.

5. Cafeteria

Ez ma már gyakorlatilag csak a SZÉP-kártyát, és annak három kibocsátóját (OTP, MKB, K&H) jelenti. Sok tekintetben nem jó, mert magas (majdnem 4 százalék) a jutalék törvényben meghatározott szintje, lassú és nehézkes az elszámolás, ráadásul mindhárom elfogadóhoz külön informatikai környezetet kell kiépíteni. Ez azonban mit sem számít: azoknak a kereskedőknek, akik a vendéglátás (ételkiszállítás), a szálláskiadás és a szabadidő jellegű szolgáltatások területén működnek, egyszerűen nélkülözhetetlen, mert a vevők imádnak ezzel fizetni. A tavaszi járványhelyzet alatt nagymértékben nőtt az ételkiszállítás, ebben a körben pedig a SZÉP-kártyás fizetés aránya erőteljesebben emelkedett, mint a normál bankkártyásé. A SZÉP-kártya azért is lehet vonzó alternatíva minden kereskedő számára, mert tulajdonosai között nagy számban vannak magasabb jövedelmű vásárlók.

6. Áruhitel

Ez is csak mostanában kezd terjedni, mert még inkább aszinkron, mint az átutalás, hiszen a vásárlástól számítva napok is eltelhetnek, mire kiderül, hogy a vevő megkapta-e a hitelt, és teljesíthető-e a megrendelés. A technológiai fejlődésnek és a jogszabályi környezet változásainak köszönhetően a folyamat gyorsul (például a videós ügyfélazonosítással és távoli szerződéskötéssel), de ettől még nem könnyű az integráció az e-kereskedelmi folyamatokba. Olyan alapvető kérdésekre kell választ adni, hogy mi legyen az áruval: foglaljam be az árucikket esetleg feleslegesen (miközben el tudnám adni másnak is), vagy várjak vele a hiteligénylés elbírálásáig (és kockáztassam, hogy nem lesz elérhető)? Vagy hogyan kezeljem az önrészt, hogyan fizessem vissza, ha nem jön össze az üzlet?

A piac – a bankok, a kereskedők és a BIG FISH Payment Gatewayhez hasonló fizetési szolgáltató aggregátorok – közösen dolgoznak azon, hogy jó és automatizálható megoldások születhessenek, mondja bizakodóan Horváth Attila. A cél ebben az esetben is az, hogy a teljes folyamat minél inkább „card-like” legyen.

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!

Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni akkor
regisztrálj a hírlevelünkre!