Európai uniós irányelveknek köszönhetően 2022-ben (tovább) erősödnek a vásárlók jogai. Minőségi probléma esetén a korábbi fél év helyett egy évig van a bizonyítás terhe a vállalkozónál, azaz neki kell bizonyítani, hogy a hiba a gyártáskor keletkezett vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. Az új kellékszavatossági szabályokat a 2022. január 1-et követően eladott termékek esetében kötelezően alkalmazni szükséges a 373/2021 (VI.30.) kormányrendelet értelmében.
1. A vásárlástól számított egy évig a vállalkozónak kell bizonyítania a hiba okát
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:158. §-a általános szabályként eddig is rögzítette, hogy „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”. Ezen fontos fogyasztóvédelmi rendelkezés alapján tehát az áru átadás-átvételét, illetve teljesítést követő fél éven belül a fogyasztó által felismert hiba esetén a fogyasztónak csupán a felismert hiba tényét kell(ett) közölnie és a vállalkozásnak kell(ett) bizonyítania, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.
Nézzünk egy példát. Ha vásároltál egy cipőt egy webshopból és a vásárlást követő 3. hónapban levált a cipő talpa, akkor ezt a hibát jelezted a webshopnak és mivel fél éven belüli a vásárlás, a vállalkozásnak kellett bizonyítania azt, hogy a cipőtalp leválás nem minőségi, gyártási hiba, hanem a nem rendeltetésszerű használatból eredt.
A felismert hiba oka kapcsán tehát a bizonyítási terhet az értékesítő vállalkozás viseli a meghatározott időszakban. A vállalkozót terhelő ellenbizonyítás sikertelensége esetén a fogyasztó élhet a törvényben meghatározott kellékszavatosági igényeivel. A 2022. január 1. napjától hatályos rendelkezés a hivatkozott Ptk-beli főszabályt változatlanul hagyja, de a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére vagy digitális tartalom szolgáltatásra kötött szerződések esetén az eddigi fél éves hibás teljesítési vélelmet egy év időtartamra felemeli. A jogszabály megfogalmazásában: „Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetlen”.
A cipős példánál maradva, most már nem fél évig, hanem 1 évig kell a vállalkozásnak bizonyítania azt, hogy a hiba a nem rendeltetésszerű használatból eredt. Ha nem tudja a vállalkozás ezt bizonyítani, akkor élhetsz a kellékszavatossági joggal, kérheted a termék garanciális javítását vagy cseréjét, meghatározott esetben a termék árának visszafizetését.
2022. január 01. napját követően értékesített termékek esetében tehát a teljesítéstől számítottan csak egy év elteltét követően hárul a fogyasztóra annak bizonyítása, hogy a felismert hiba már a teljesítéskor is fennállt. A nem rendeltetésszerű, avagy rendeltetésellenes használat miatt működésképtelenné vált, meghibásodott termék esetében a kereskedő továbbra sem köteles azt javíttatni, cserélni.
2. A fogyasztó a hibát a vállalkozó költségére már nem javíttathatja ki ingó dolog esetén
A Ptk. 6:159.§-a értelmében a hibás teljesítés esetén a jogosult (vevő) kellékszavatossági igényei alapján a kötelezett (vállalkozó) köteles azt javítani vagy kicserélni, és ha ezeket nem vállalja vagy ennek nem tesz eleget, a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a kötelezett költségén kijavíttatni vagy – végső soron elállni a szerződéstől.
A jelenleg már hatályos szabályozás szerint a fogyasztó és vállalkozás között ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása során a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
Azaz a cipős példa esetén a cipőtalpat nem javíttathatod meg egy cipésszel a vállalkozás, webshop költségére.
Ezen változás egyértelműen a gyakorlatban számos bizonyítási nehézséget okozó esetek kiszűrését célozza (amikor a saját költségre történt kijavítás után már a hiba fennállása, annak oka is nehezebben bizonyítható, ha egyáltalán). A jogszabályváltozáshoz fűzött miniszteri indokolás szerint „ugyanakkor azon szerződések esetén, amelyek nem tartoznak az áru adásvételére kötött fogyasztói szerződések közé (például az építési munkákra vonatkozó szerződés), a fogyasztónak továbbra is lehetősége van arra, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthassa vagy mással kijavíttathassa”.
A változásokról szóló részletesebb tájékoztatás elérhető az Innovációs és Technológia Minisztérium Fogyasztóvédelmi Portálján is.
Szerző:
Dr. Németh Zoltán László – Ügyvéd, a Németh és Társai Ügyvédi Társulás Vezetője, a Hello Biznisz jogi szakértője
Mondd el véleményedet a cikkről
