Az idei év sem múlt el kínos bakik nélkül, az üzleti élet vérprofi világában 2019-ben is utat tört magának az emberi tényező, az amatőrség vagy egyszerűen az a tény, hogy semmi sem tökéletes. A most következő húzós hibákat nem azért tesszük közzé, hogy kárörvendően nevessünk, hanem azért, mert tanulságosak. Jól rámutatnak ugyanis arra, hogy sokak kemény munkáját hogyan lehet rövid idő alatt lenullázni rossz helyzetfelismeréssel, egy-egy rossz döntéssel, elhamarkodott lépéssel vagy marketingkatasztrófával. A hibák többsége a techvilághoz kapcsolódik, elsősorban azért, mert itt állnak elő a legtöbb újdonsággal. Mégis, jóval több minden ilyen fiaskó, mint egy mérnöki tévedés. Minden alább felsorolt esetben egy kommunikációs arcraesés is előfordul, amelyből egyesek jól, mások kifejezetten rosszul jöttek ki.
Elon Musk bemutatja a törhető törhetetlent
Novemberben szólt nagyot a Tesla, illetve a korszakos ötleteiről ismert Elon Musk legújabb projektje, a Cybertruck. Az, hogy nagyot szólt, egyáltalán nem túlzás, a hangja leginkább az üvegcsörömpöléshez hasonlított.
Nézőpont kérdése, hogy a Tesla által bemutatott Cybertruck micsoda: korunk egyik legnagyobb szabású innovációja, amely örökre megváltoztatja az autóipart, vagy egy látványos ötletekkel előálló, de döcögve haladó cég marketingpróbálkozása a versenyben maradás céljából. Mindenesetre a jármű kétségkívül figyelemreméltó: elektromos hajtású, bivalyerős, tele van sci-fibe illő extrákkal és úgy néz ki, mintha gyerekkorunk cyberpunk regényeiből bukkant volna elő.
Mindezek tetejébe nagyon biztonságosnak és gyakorlatilag az utasait minden körülmények között megvédő tanknak is be lett állítva, törhetetlen üveggel, golyóálló kasznival és ablakokkal. Nagy fiaskó volt, amikor az óriási csinnadrattával kísért bemutatón a demonstrációs céllal hozzávágott vasgolyó kétszer is betörte az üveget (igaz, nem ment át rajta). Ennyit a törhetetlen üvegről.
A Tesla részvényárfolyama az egész világ előtt bekövetkezett bukta miatt rögtön zuhanórepülésbe került, és órák alatt hat százalékot esett, ami a tőzsde világában egy iszonyú másnapossággal ér fel. Legalább ugyanilyen gyorsan helyreállt ugyanakkor a renomé, amikor már másnap kiderült, hogy a potenciális vásárlókat nem tántorította el a betört üveg látványa, és 24 óra alatt több mint százezer előrendelés érkezett a kocsira.
Akkor ígérj, ha mindenre fel vagy készülve
Klasszikus nagyszájú akcióban való befürdés a Sunny Co. esete, és még fürdőruha sem jut mindenkinek hozzá. A cég az egykori sztárparádét felvonultató sorozatra, a Baywatchra építette „Pamela” fantázianevű fürdőruháját. Aki az elmúlt harminc évben a Holdon élt, annak elmondjuk, hogy ez egy olyan sorozat volt, amelyben David Hasselhoff sok szőke jónő társaságában lassított felvételen futott az óceán partján, elvileg azért, hogy fuldoklókat mentsenek ki a strandon, de valójában azért, mert a női nézőknek a férfi szereplők, a férfiaknak pedig a nők tetszenek. A terv bevált, mindenki odaült a tévé elé, a sorozat elképesztően sikeres lett.
A Sunny Co. fürdőruhája már nem annyira. Az egyszerűségében is tetszetős, a filmsorozatot idéző darab elvileg 65 dollárba került, de a cég azt ígérte promóciójában, hogy mindenki, aki 24 órán belül megosztja a posztjukat és taggeli őket, az ingyen kap egyet belőle. Mindenki.
Annyira könnyű kitalálni, hogy ezek után mi történt, hogy nem is igazán érthető, mire fel találták ki az egészet, de azért leírjuk: a poszt virális lett, nagyon rövid idő alatt ezrek osztották meg, és idő előtt le kellett állítani az egészet. A cég így sem bírta az ígéretét teljesíteni, mire a dühös fogyasztók elárasztották őket még dühösebb e-mailekkel és a közösségi oldalakon anyázták a Sunnyt, ahol a marketinges anyukája hetekig csuklott.
A tanulság: sose becsüld alá az érdeklődést, különösen akkor nem, ha ingyen adsz valamit!
Amikor a főnököd hallja minden szavad
Van egy mondás, amely szerint vége lenne a világbékének, a munkahelyi viszonyoknak, de még a családoknak is, ha hallanánk azokat a mondatokat, amelyek a telefonhívásokat megelőző és követő tíz másodpercben elhangzanak. Az Apple integrált videótelefonos megoldása, a Face Time erre, vagyis a globális viszály kirobbantására tett kísérletet.
A Face Time ismerős lehet mindenkinek, akinek iPhone-ja van, aki pedig Androidot használ, annak csak annyit mondunk, hogy olyan, mint a Duo. A kontaktlistába beépülő egyszerű, de nagyon stabilan működő videótelefon-programról van szó. Na most erről véletlenül derült ki idén, hogy véletlenszerűen hívja fel a telefonkönyvünkben szereplő személyeket, legyen az a gyerek tanárnénije, a főnökünk vagy az exünk. És közvetíti, amit mondunk.
A zsebben hordható lehallgatóeszköz értelemszerűen nem aratott osztatlan sikert, a máskülönben magát atombiztonságosnak hirdető Apple magyarázkodni kényszerült, és gyorsan kijavította a hibát. A hírek szerint addigra tönkrement néhány párkapcsolat és megbicsaklott egy-két karrier a véletlenszerűen közvetített magánmondandó miatt.
Galaxy hajtogatós (és törős) telefon
Hosszú évek óta ígérgetik, hogy lesz egy hajlítható kijelzős telefon, és időről-időre fel is röppent a hír, hogy namostaztántényleg. Talán ez a nyomás kényszerítette a Samsungot arra, hogy idő előtt, némileg kipróbálatlanul dobjon ki a tesztelőknek és az újságíróknak egy modellt. A beszédes nevű Galaxy Foldot végül a világ első hajtogatható kijelzős telefonjaként is hirdették, a Samsungnak tényleg fontos lehetett az, hogy mindenkit megelőzzön.
A csaknem 2 ezer dollárra (nagyjából 600 ezer forint) belőtt árú Foldból, ahogy az lenni szokott, a legkeményebb kockáknak, hivatalos tesztelőknek, szakújságíróknak és nyilvántartott pionír telefonmoguloknak osztott ki jó pár darabot szerte a világon. Ilyenkor az a feladat, hogy teszteljék, gyűrjék, nézzék meg mit tud, de sokat nem láttak, mert két nap múlva százával jelentették, hogy a kijelző durva bakikat mutat be, és nagyon gyakran eltört. A hajlítható kijelző gyakorlatilag használhatatlan volt – és így a méregdrága telefon is.
A Samsung nagy elánnal bejelentett fejlesztése és csúfos bukása a techvilág és a közösségi média számára hetekig tartó témát adott. A gyártó elsősége ment a levesbe, a projektet újra kellett gondolni. Azóta az LG jött ki egy dupla kijelzős telefonnal, amit végül is hajtogatni lehet, de nem egy flexibilis, hanem két hagyományos kijelzővel rendelkezik. Hajlítható és sorozatgyártása alkalmas kijelzővel végül a Samsung tudott kirukkolni. Tökéletesítette a Foldot és karácsonyra meg is próbálta megnyomni az eladásokat.
A gépek lázadása
Idén a June névre keresztelt okossütő mutatta meg, hogy a manapság sokat emlegetett okosotthon koncepciója mögött néha még elég buta eszközök bújnak meg. A jövő háztartási eszközeinek minden ígéretével rendelkező sütő igazi játékszer innovatív jövőbelátóknak és elvetemült kockáknak: kapcsolódik a wifire, időre programozható, okostelefonról is vezérelhető. A belétáplált ismereteknek, vagy kicsit nagyképűen mesterséges intelligenciának hívott programnak köszönhetően még sütési időt is saccol: a hús fajtájából és méretéből következtet arra, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a közepe is rendesen átsüljön.
Az intelligens és valóban a jövőt idéző eszköz viszont nem annyira a Star Trek, mint inkább a Terminator világát hozza közelebb a gyanútlan vásárlóhoz. A gépek lázadása az őket megillető jogokért, vagy a Skynet aknamunkája lehet-e a háttérben, nem tudni, de tény, hogy a sütő teljesen spontán bekapcsolt. Ez önmagában is ijesztő tud lenni, de a hiba ráadásul feltűnően gyakran fordult elő éjszaka. Az ébredő és saját magát szolgálatba helyező eszköz 200 Celsius fokra, vagy még forróbbra melegítette fel magát – és úgy is maradt. Mindez amellett, hogy nem túl energiatakarékos, még tűzveszélyes is lehet.
A gyártó reakciója sem volt épp a legjobb, mert rögtön a felhasználókat kezdte okolni, mondván a telefonon push üzenetben megnyíló beállításokban véletlenül kapcsolják be a tulajdonosok a sütőt, amely aztán melegszik, mintha nem lenne holnap. Mikor rámutattak arra, hogy legalább az esetek egy részében biztosan nem ez a helyzet, ráadásul a sütőkezelőnek sem kéne push üzenetben megnyílnia, akkor kicsit visszavettek és kidobtak egy frissítést az eszközhöz tartozó appra. Az új rendszerben elvileg minden rendben, de a vásárlói bizalom törékeny dolog, a függöny meg gyúlékony, szóval lehet, hogy ez a hajó már elment.
Összegzés
Bárki hibázhat, és a legtöbb hibát helyre lehet hozni. Persze nem mindegy, hogy milyen áldozatok árán. A legfontosabb tanulsága ezeknek a történeteknek talán az, hogy esetleg akkor is megtörténnek a bakik, ha nagyon odafigyelünk és felkészültek vagyunk, akkor viszont egészen biztos a bukta, ha valami nincs összhangban a korábbi munkánkkal. A tartós sikerekhez – bárki bármit mondjon – sok év kemény munkája, körültekintő tervezés, és a módosítás belátásának képessége kell. A kudarcok pedig általában akkor jönnek, ha valamit nem tervezünk meg kellőképpen, ha nem hagyunk elég időt a dolgokra, könnyelműek, vagy türelmetlenek vagyunk. Csak ésszel, lépésről lépésre haladjunk! 2020-ban is.
Mondd el véleményedet a cikkről
