A 2020-as évet markánsan beárnyékolta a koronavírus és annak minden velejárója, többek között a gazdasági mélypontokat generáló válság is. Ám idén is történtek olyan üzleti furcsaságok, amelyekről olvasva kikerekedett szemekkel nyugtázzuk, hogy ilyesmik világszerte ismert nagyvállalatokkal is megeshetnek. Talán egy huncut mosolyt is csal arcunkra egyik-másik történet – nem gonoszat, vagy kárörvendőt, hanem sokkal inkább olyat, amitől kicsit emberibbnek érezzük ezt a cudar évet.
Egy abszolút logikus felvásárlás is félremehet
Nem hittük volna 2005-ben, amikor a német ruhaipari óriás, az Adidas, felvásárolta a bostoni illetőségű Reebok márkát szőröstől-bőröstül, hogy itt bármi gond lehet. Az akkor második legnagyobb megveszi a piac harmadik legnagyobb cégét majdnem 4 milliárd dollárért, így próbálva utolérni a piacvezető Nike-t. Sima ügy! Vagy nem. Főleg akkor nem, ha a Reebok eladásai folyamatosan csökkennek, ráadásul teljesen érthetetlen módon. Nem arról van szó, hogy kiderült volna, a márka egy tengerjáró konténerhajó gyomrában áldatlan körülmények között kiskorú munkásokkal készítteti a termékeit, ami miatt emberjogi aktivisták tüntetni kezdtek volna a világ fejlett országaiban. Nem. Tényleg nem lehetett tudni mi történt, pedig menet közben még az ügyvezetőt is lecserélték. Így aztán a lepasszolás mellett döntöttek. Az év elején örültek volna, ha sikerül 2 milliárd dollárért eladni a márkát, viszont ezt a piacot sem kímélte a covid, ezért most év végére lementek egészen 1 milliárdig. Ha netán ennyiért se menne el, sanszos, hogy egyszerűen bezárják az egészet és leírják a veszteségeket. Tényleg, valaki nem szeretne egy jól bejáratott sportruházati márkát karácsonyra esetleg?
Vigyázat! Lehallgatnak!
Idén ősszel Natalie Silvanovich, a Google lézerszemű biztonsági szakértője egy félelmetes biztonsági résre hívta fel a figyelmet a Facebook Messenger applikációval kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy eme rés nyitva hagyott egy kiskaput, amelynek segítségével hackerek könnyedén lehallgathattak bárkit. A dolog egyszerűbb nem is lehetett volna: hívást kezdeményeztek, a hívott automatikusan fogadta is a hívást, így nyugodtan lehetett hallgatózni, és ebből a hívott fél rendszerint semmit sem vett észre. Egy a tőzsdén is igencsak aktív cégnek ez rendkívül kínos – különösen akkor, ha már nem először kerül be a hírekbe a neve adatbiztonsági incidensekkel összefüggésben. Nem is az idei ősz lett az az időszak, amikor szárnyalásnak indultak volna a Facebook részvényei. A Mark Zuckerberg vezette óriáscég viszont nagylelkűen 60 000 dollárral jutalmazta a szemfüles szakértőt, aki nem Facebook részvényt vett az összegből, hanem inkább jótékony célokra ajánlotta fel.
Baki vagy ügyes marketinghúzás?
Ugyan a Google biztonsági szakértői nagyon profik, a Play áruház menedzselőinek összejött egy kisebb baki idén. Október elején ugyanis pár órára hirtelen minden felhasználó számára elérhetővé vált a Gmail Go, ami a Gmail kistesója, azaz gyengébb androidos készülékekre optimalizált verziója. Jóval kevesebb memóriát köt le, és sokkal kisebb helyen is elfér, mint a nagytestvér. A dolog furcsasága abból adódik, hogy minden androidos applikáció csak olyan eszközön jelenik meg a Play áruházban, amire optimalizálva van. Feltehetőleg mivel egy minden szempontból kisebb erőforrás igényű appról beszélünk, a Gmail Go elfutna még egy zsebszámológépen is, és akinek csak az alapfunkció kell egy email klienstől, annak akár elég is lehetne akkor is, ha sokkal bonyolultabb dolgokra képes készüléke van – de alaphelyzetben nem találná meg a kínálatban. Csak pár óráig tartott a Gmail Go széleskörű elérhetősége, utána viszont rengeteg portál beszámolt az esetről – így a Google-nek nem is volt olyan haszontalan a hibázás, csak még többen tudnak a Gmail Goról.
Hogyan ne posztoljunk a Twitterre
Tavalyi bakiparádé cikkünk egyik főkolomposa idén sem tétlenkedett. Elon Musk Twitteren érzékelhető aktivitása már-már Donald Trumpéval vetekszik, ám közel sem biztos, hogy a tavaszi kirohanásai jót tettek a Tesla vagy éppen a SpaceX részvényeinek. Fasisztának titulálta a vírus miatti lezárásokat és fel akarta szabadítani Amerikát – a tweetjét ugyan 350.000-en kedvelték és 91.000-en megosztották, de a szókimondása befektetői körökben már nem aratott ilyen osztatlan sikert. A Tesla részvények tavasszal 190 dollárról 71 dolláros értékre zuhantak. Az orvosoknál pedig azzal húzta ki a gyufát, hogy Tesla ad-hoc módon összebarkácsolt lélegeztetői nem igazán váltak be. Szinte minden járványügyi intézkedéseket kritizáló Twitter posztjával képes volt kisebb-nagyobb tőzsdei zuhanást generálni.
Szerző:
Ganzler Orsolya
Hello Biznisz szerkesztőség
