Ki akartam lépni a komfortzónámból, nem érdekelt, hogy nyereséges lesz-e az üzlet vagy sem – mutatja meg a saját vállalkozása melletti elköteleződését Simon Zsófia. A Holnap Ott a Bor alapítója miközben felépítette sikeres bizniszét, egy illúzióval is leszámolt. Az Újraterveztem sorozatunk következő cikkében az újraterveztem.hu csapata Simon Zsófia és a Holnap Ott a Bor történetét mutatja be.
Simon Zsófia / Életút
„Nem kell látnod az egész lépcsősort, csak tedd meg az első lépést” – foglalja össze krédóját Simon Zsófi, a Holnap Ott a Bor webáruház megálmodója és alapítója. Zsófi közgazdászként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mielőtt belépett a borok izgalmas világába, a CIB BANK Bankstart trainee Programjában vett részt projektvezetőként. Legnagyobb szakmai sikerének azt tartja, amikor a pandémia időszaka alatt a legerősebb szabályozások mellett szerveztek egy borkóstolóval egybekötött pikniket Szabadon a szabadban címmel. Az emberek szemében megjelenő felszabadultság nagyon megható volt számukra. Határozott jövőképe van: ha előre tekint, akkor sok tematikus borkóstolót és fejlett online világot lát maga előtt. A munka mellett a feltöltődésre is szán időt, amikor kiül a kertbe egy (vagy két) pohár borral a gyerekeivel és a barátaival.
Gyakran találkozunk azzal, hogy sokan akkor gondolják át igazán a karrierjüket, amikor megérkezik a baba; menjek vissza a korábbiba vagy kezdjek bele valami újba? Nálad is az látszik, hogy az anyává válásod során jött egy fordulópont…
A váltás gondolata már a fiam születése előtt is megvolt bennem, viszont az irány még nem kristályosodott ki. Megvártam, amíg valami olyan dolog jön szembe velem, amiben tényleg látok fantáziát, amihez hozzá tudok tenni valamit. Amibe be tudom hozni egy kicsit azt a hedonizmust is, ami a korábbi, picit kocka életemben nem volt meg. A Holnap Ott a Bor előtt projektmenedzserként dolgoztam egy nagy bankban, és akkoriban igen sokat voltam kint Montenegróban is. Ez egy intenzív időszak volt, a projekt lezárása után kiégés közeli állapotban tértem haza. Egyszerűen másra vágytam, mást akartam csinálni. Természetesen a fiam születése is komoly fordulópontot jelentett, emellett akkoriban a férjem közeli barátja (Nagy Péter), későbbi üzlettársam is éppen azon gondolkodott, hogy a munkája mellett szívesen csinálna még valami mást is. Ekkor kezdtünk el komolyabban ötletelni. Ő egy nagyobb pincészet értékesítői vezetője volt, így hozta a kapcsolatrendszert, én pedig az online tudást. Mindemellett a férjem is sokat segített az ötletünk megvalósításában, kezdetben ő készítette a borfotókat és mindig ott állt, ha bármiben elakadtunk.
Borokkal azért sokan foglalkoznak. Szerinted mi volt az a plusz, amit hozzá tudtál tenni ezen a zsúfolt piacon?
Az online áruházunk hét évvel ezelőtti indulásakor még nem voltak jelen a lakossági igényekre is figyelő nívós webshopok. Azt tudtuk, hogy a nagyokkal nem szeretnénk versenyezni. Tehát alaposan megnéztük a piacot és a kiszállítás terén találtunk piaci rést. Arra jutottunk, hogy mi leszünk azok, akik a leggyorsabban szállítják a borokat a kistermelőktől a vevők asztaláig. A borászatokat megvizsgálva pedig jól látszott a különbség a tőkeerősek és az erőforrásokkal nem bíró kisebb szereplők között az online jelenlét és marketing terén. A webshop mellett nekik szerettünk volna még segítséget nyújtani azzal, hogy az online marketingjük fejlesztésével közelebb hozzuk hozzájuk a vevőiket, akik így már a pincék személyes látogatása nélkül is kapcsolatba kerülhetnek a jó borokkal. A borok és az emberek közötti kapcsolat erősítését szolgálják a rendszeresen megtartott borkóstolóink is.
Mennyire volt nehéz meggyőzni a pincészeteket, hogy ez nekik jó lesz?
Valójában egyáltalán nem volt az, mert a pincészetek egy része már látta a trendeket, így egy ideje ismerkedtek az online tér adta lehetőségekkel. Csak szkeptikusak voltak, merthogy szerintük a bor egy nagyon személyes dolog.
A bor, mint terület belőled fakad, mert kedveled a jó borokat, vagy mivel alapvetően egy alkoholfogyasztó ország vagyunk, azt gondoltad, hogy ezen a területen olyan nagyot tévedni nem lehet?
Hiába vagyok közgazdász, mégsem érdekelt, hogy az üzlet menni fog-e vagy sem. Olyasmit akartam csinálni, amit igazán szeretek, amivel ki tudok lépni a komfortzónámból. Ezért is volt fontos számomra, hogy ne a művi-, hanem a természetközeli szőlőműveléses borok irányába induljunk el, amiket jó emberek készítenek szívvel-lélekkel. Nagyon élénk a kapcsolatom a borászatokkal, jelen vagyok az életükben.
Mit kellett mérlegelned emberileg és a biznisz szempontjából a két karrierút között?
Egy vállalkozás egyben egy pofon is az ember számára, hiszen többek között meg kell tanulnia, hogy nem érkezik meg minden hónapban a bankszámlájára a pénz. Ez engem eléggé frusztrált, de mégsem akartam elvinni az egészet afelé, hogy csak a bevétel miatt kezdjek el mondjuk borkóstolókat tartani. A vállalkozói léttel kapcsolatban egy álomvilágban éltem. Ahogy a legtöbb vállalkozás esetében, az első két-három év nagyon nehéz volt, de arra a mennyiségű munkára, ami valóban rám várt, tényleg nem voltam felkészülve. A gyerekek elalvása után évekig dolgoztam hajnalig. De mégis: szeretettel és alázattal csináltam végig ezeket az éveket is.
Mit szóltak a barátok és a szüleid, amikor előálltál, hogy megalapítjátok a Holnap Ott a Bort?
A férjemet leszámítva, aki mindig is támogatott, szinte csak ellenző véleményekkel találkoztam. Még a negyven éve vezetőként dolgozó szüleim sem értették meg, hogy az addigiakkal szemben egyszerűen mást akarok csinálni. Viszont a véleményük mégis az volt, hogy „próbáld ki, úgyis mindig azt teszed, amit tenni szeretnél”. Még a barátaim között is voltak ellenzők. Emlékszem, az induláskor meghívtam néhányukat egy borkóstolóra és az egyik, inkább a gin tonic-ot kedvelő barátnőm azt mondta, hogy „ha a boraid ilyen rosszak, akkor ez a vállalkozás nem húzza sokáig” (nevet – a szerk.).
Segítsünk azoknak, akik hasonló ellenszélbe kerülnek: mennyi energiát érdemes az ilyen vélemények kivédésére fordítani?
Szerintem szelektálni kell a véleményeket. A tapasztalt vállalkozókkal érdemes, sőt, kell is beszélgetni és a negatív véleményekre is érdemes úgy tekinteni, mint a tanulásra való lehetőséget. Viszont vannak, akik nem mernek meglépni dolgokat, irigyek, és az ebből fakadó dühüket akarják áttenni mások vállára, így velük nem kell foglalkozni. Nem érdemes a negatív hangokra hallgatni, mert ha valaki emiatt nem hoz meg egy fontos döntést, később jobban fogja bánni, mintha megtette volna és az esetleg kudarcba fullad.
Új karriert építeni, lerakni a régi a terheit, anyaként és feleségként is élni – mindezt hogyan győzted energiával?
Korábban versenyszerűen úsztam és most is sportolok, mindez pedig nagyon megerősített testben és fejben is. Alapvetően úgy működöm, hogy ha a pörgés mellett ott van egy erős motiváció is, akkor kevesebb alvással is beérem. Minél több a tennivalóm, annál hatékonyabb vagyok. Emellett pedig nagyon motiválnak azok a borászok is, akikkel hasonló stílusban gondolkodunk és dolgozunk.
A borászok világa befogadta az egykori bankárt?
Úgy hiszem, hogy igen. Az elmúlt években persze nekem is nagyon sokat kellett változnom, tanulnom, elvégeztem a Borakadémia képzését is. Ráadásul az a típus vagyok, aki mer segítséget kérni, ha arra van szüksége. Nagyon vicces, hogy míg évekkel korábban úgymond csinosan öltözködtem, ma az vált ki csodálkozást, ha „felöltözöm”.
Nem sokan vállalják ezt föl, hiszen a segítségkérés a sebezhetőség témaköréhez tartozik. Korábban a pénzügyi világ megengedte neked ezt, vagy csak vállalkozóként tanultad meg, mit jelent segítséget kérni?
Mindig vannak olyanok körülöttünk, akik valamiben jobbak, tapasztaltabbak, én pedig felvállalom, hogy vannak dolgok, amiket egyedül nem tudok megoldani. Mindig is jól ráéreztem arra, hogy kitől kérjek segítséget. Ugyan nem mindenkivel működik, de hiszek a szövetségben is, aminek alapja a közös szemléletmód. Szükség esetén az előző karrierem során is volt, aki támogatott, de most egy könnyedebb világban dolgozom és élek.
Vállalkozóként mi a legnagyobb nyereséged és mit veszítettél?
Az évek során egy sokkal nyitottabb emberré váltam. Tíz évvel ezelőtt például nem gondoltam volna, hogy képes leszek kétszáz embernek úgy borkóstolót tartani, hogy még meg is tudom őket nevettetni. Jól érzem magam ebben a közegben, nagyon sok pozitív emberrel találkoztam. Értek persze veszteségek is, voltak nehéz hónapok anyagilag és emberileg is. Egy vállalkozás rapszodikus működése olykor nehéz helyzeteket hoz, de azt mondom, hogy mindenből lehet valamit tanulni.
Említetted, hogy a vállalkozói világgal való szembesülés felért számodra egy pofonnal. Élt benned egy romantikus elképzelés, majd szembejött a valóság?
Tényleg erről volt szó és én is azt hittem, hogy ha mindent megteszek a sikerért, akkor az biztosan teljesül is. Szembesülnöm kellett azzal, hogy mondjuk tízből „csak” négyszer érem el a céljaimat…
A négynek nagyon örül az ember, de mi történik a maradék hat esetében?
Menni kell előre és keresni az új utakat. Én is folyamatosan gondolkodom azon, hogy az üzlet ne csak a borokról szóljon. Hogy mi legyen az a plusz, amit hozzá tudunk tenni a szolgáltatásainkhoz, kivel-, melyik borászattal kezdjünk el dolgozni. Sokan keresnek meg azzal, hogy vegyük fel a boraikat a webshop kínálatába, de a közös munka nem csak a borokról, hanem a személyiségről, egy értékrendről is szól, így egy új partnerség kialakítása és fenntartása nem olyan egyszerű. Csak azokkal az emberekkel és pincészetekkel dolgozom együtt, akikben hinni is tudok.
Folyamatosan elemezned kell a helyzetet, mintha vállalkozóként kicsit mindig előre kellene menekülnöd, mit gondolsz erről?
Ez az első időszakban még stresszt jelentett, de ma már jobb a helyzet, hiszen olyan emberekkel vagyok körülvéve, akikkel tényleg nagyon jól lehet együtt gondolkodni és nekik vannak ötleteik.
Számokban – gondolunk megrendelésekre, partnerekre, árakra – hogyan néz ki most a Holnap Ott a Bor?
Az első néhány évben még nem tudtuk megtenni, hogy csak „kicsikkel” szerződjünk, az induláskor szükség volt a nagy nevekre is. Most pedig – noha bővülés előtt állunk – tizenöt kisebb pincészettel dolgozunk együtt, mert a szorosabb kapcsolatban és a nagyobb szortimentben hiszek. A borrégiós lefedettségünk terén is változtatunk. Persze lefedjük valamennyit, de az a célunk, hogy régiónként maximum kettő pincészettel dolgozzunk a jövőben. Az eladási számaink változók, mert megesik az is, hogy napi két megrendelést teljesítünk, míg az ünnepi időszakokban megugrik a rendelésszám. A pandémia első hullámában a karácsonyi forgalom ötszöröse jött be, nagyon sok éjszakát töltöttünk csomagolással. Az egész országba szállítunk, és próbáljuk tartani a pinceárakat.
Jól hangzik, de tényleg ott a bor „holnap”?
A legtöbb esetben törekszünk, hogy tényleg Holnap Ott legyen a Bor, de természetesen előfordul, hogy esetleges készlethiány miatt nem tudjuk teljesíteni a rendelést. Általában rugalmasak és megértőek a vásárlóink, amit igyekszünk is kompenzálni és hálásak vagyunk érte.
Mit tanácsolsz azoknak, akik valami mással szeretnének foglalkozni és úgy érzik, új karrierpályára lenne szükségük, esetleg ki vannak égve?
Sokak esetében tapasztalom, hogy ugyan ott van a fejükben a váltás gondolata, de mégsem mernek lépni. Szerintem, ha valaki nem is hagyja ott az állását és lép ki vállalkozónak, mégis ismerkedjen meg a vállalkozói világgal, fedezze fel a piacot, keressen válaszokat a kérdéseire. Az ilyen helyzetekben sokat segíthet egy üzleti tanácsadó vagy egy mentor.
Szerző:
újraterveztem.hu csapata
