Az Európai Unió által létrehozott DESI-index a tagországok és összességében az EU digitális érettségét mutatja meg a társadalom-, a gazdaság- és a kormányzás területein. A mutatószám mibenlétéről, hasznosságáról kérdeztük Bíró Lajost, a Bellresearch és Tóth Lajost, a Magyar Telekom piacelemzőjét.
A digitalizáció többek között két kiemelkedően fontos jellemzővel bír; az egyik, hogy egy komplex digitális ökoszisztémává fejlődve megkerülhetetlen keretrendszert alkotva az életünk valamennyi területén jelen van – legyen szó a társadalom-, a gazdaság-, illetve a kormányzás dimenzióról. A digitális ökoszisztéma egy másik kiemelkedően fontos jellemzője pedig a rendszer komplexitása, ami magában hordozza a benne zajló folyamatok és jelenségek nehezen mérhetőségének kérdését is. Viszont a digitális ökoszisztéma megragadhatósága, mérhetősége ezzel együtt sem lehetelten. Az Európai Unió (EU) éppen ezzel a céllal alkotta meg a Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (Digital Economy and Society Index: DESI). A DESI-index a digitális érettség mértékét mutatja meg nem csak az uniós tagállamok egymáshoz való relációjában, hanem globális szinten magát az EU-t is elhelyezi a digitalizációs fejlettség térképén.
„A DESI index azt mutatja meg, hogy milyen mértékű digitális érettséggel bír egy adott ország társadalma, gazdasága, közszolgáltatásai – mondta Tóth Lajos, Magyar Telekom piacelemzője. Vagyis a különböző dimenziók és indikátorok segítségével képet kaphatunk többek között arról is, hogy az adott ország lakossága milyen mértékben vesz igénybe szolgáltatásokat az internet segítségével, a piaci- és az intézményi szereplők mely területeken és milyen mértékben alkalmaznak digitális megoldásokat.
Bíró Lajos, a Bellresearch piackutatója pedig egy olyan összetett indikátorhalmazként jellemezte a DESI-indexet, ami a maga korlátaival arra törekszik, hogy a lehető legrelevánsabb szempontok alapján leírja a körülöttünk lévő digitális valóságot. A szakember kiemelte: a DESI az adott területek digitális érettségi szintjének meghatározásán túl arra is alkalmas, hogy képet kapjunk arról, hogy a digitalizáció által érintett területeket érintő döntések és támogatások milyen hatást gyakorolnak a társadalmi-, gazdasági-, kormányzati működésre.
A DESI dimenziói
A DESI index alapvetően öt dimenzióban vizsgája, monitorozza a tagállamok digitális fejlettségét.
- Összekapcsoltság (Connectivity).
A digitalizáció fejlődéséhez az infrastruktúrák megléte és minősége alapvető fontosságú tényező (hálózati lefedettség, a vezetékes- és mobil széles sáv lefedettsége, elterjedtsége és ára)
- Humán tőke (Human Capital).
A humán erőforrás és a kapcsolódó kompetenciák szintén alapfeltételek a digitalizáció fejlődésének terén (az internetfelhasználók és az informatikusok, IT-szakemberek aránya, a digitális készségek szintje)
- Internethasználat (Use of Internet).
A digitális ökoszisztéma biztosította lehetőségek, az internetes szolgáltatások használata a lakosság körében (online kommunikáció és ügyintézés, online tartalmak fogyasztása).
- A digitális technológiák integráltsága (Integration of Digital Technology).
A digitális ökoszisztéma biztosította lehetőségek használata a vállalkozások körében és a vállalkozások digitális érettsége (a digitális technológiák integráltság-szintje és az online kereskedelem), de csak a több mint tíz főt foglalkoztató gazdasági szervezetek adatai jelennek meg az indexben.
- Digitális közszolgáltatások (Digital Public Services).
A digitális közszolgáltatások használata és az elektronikus közigazgatás fejlettsége (kormányzat, közigazgatás és az egészségügy digitális érettsége).
A DESI indikátorai és kihívásai
A DESI-index öt dimenziója számos indikátor használatával méri a tagállamok digitális érettségét. „Viszont az indikátorok száma változó, ugyanis a digitális világ gyors változásai okán egy-egy indikátor elavulhat, míg megjelenhetnek újak is” – tudtuk meg Bíró Lajostól. Ugyanakkor az indikátorok változhatnak attól függően, hogy adott időszakban melyik alkalmas a digitális fejlettség bemutatására, emellett a digitális világ gyors változásai olykor meghaladottá és a mérésre alkalmatlanná is tehetnek néhányat. „Mozgó célpontra lövünk, a ma mérni kívánt dolgok holnapra már irrelevánssakká válhatnak” – hívta fel a figyelmünket az indexel kapcsolatos kihívásokra Bíró Lajos. „Noha a DESI-index nem tökéletes, ám mégis ez a digitális fejlettséget jelző legmegbízhatóbb és legkomplexebb mutatószám” – tette hozzá a Bellresearch piackutatója.
Miért van szükség a DESI-re?
A DESI-index fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mutatószám a kormányzatok, a gazdaságpolitikai döntéshozók és a digitalizációs folyamatok megvalósításért felelős szereplők számára is helyzetjelentést ad. „Az index visszajelzést ad arról, hogy a digitális fejlettség terén aktuálisan hol állunk, az adott pozíció mit jelent a többi országhoz viszonyítva s hogy e tekintetben merre fejlődik a világ többi része” – fogalmazott Bíró Lajos.
DESI: segít a döntésben
S mint Tóth Lajostól megtudtuk: a DESI egyfajta döntéstámogató mutatószámként is funkcionál, hiszen egy adott országra befektetési célpontként tekintő cégek/vállalatok számára megmutatja például, hogy a lakosság milyen mértékben érhető el online, hogyan és mire használják az online tereket, a közösségi médiát. Ugyanakkor a DESI-index abban is hasznos lehet, hogy egy vállalkozás kapjon egy viszonyítási pontot, aminek segítségével megítélheti digitalizációs érettségét. A Telekom piacelemzője kiemelte: egy KKV képet kaphat arról, hogy adott időszakban a piaci szereplők átlagosan milyen digitális érettségi fokon állnak, s ezáltal – bizonyos szinten – összemérheti magát versenytársaival. „Feltárulnak a fejlesztési lehetőségek, azok a pontok, ahol még inkább szükség van a digitalizáció adta lehetőségek kihasználására” – tette hozzá a szakember. Szerinte adott pontok eredményes fejlesztése jelentős hatással bír egész folyamatokra is; ha például egy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tevékenységeinek minél nagyobb hányadát helyezi ki az online térbe, akkor azzal jelentős hatással lehet a lakosság vásárlási szokásainak változására is – az online javára. Persze valójában ez egy komplex ökoszisztéma, amelyben a szereplők kölcsönösen hatnak egymásra, így a lakossági internethasználat szintje és minősége is jelzi a vállalkozások számára, hogy mennyi potenciális vevőt érhetnek el az online térben, s velük milyen digitális csatornákon lehet és érdemes kommunikálni.
A vállalkozások is sokat tehetnek
Fontos lenne – emelte ki a Telekom piacelemzője –, hogy a vállalkozások minél inkább éljenek a digitalizáció adta lehetőségekkel. A fejlődés fő irányai pedig a tevékenységeik automatizálása, illetve az online térbe való kihelyezése lehetnek a digitális szolgáltatások segítségével, persze az iparági különbségek és lehetőségek figyelembe vételével. Az online gazdasági tevékenységből származó minél nagyobb bevételi arány, illetve az automatizált folyamatok adta hatékonyság útján tudják ezek a megoldások támogatni a vállalkozások stabilitásra való törekvését is az új piacok meghódítása, a bővülés mellett. Egy vállalkozás digitális érettsége jól jelzi, hogy hol tart egy vállalkozás a stabil és hatékony működésnek a digitális szolgáltatásokkal való támogatásában. Ezt pedig a különböző technológiák, platformok, megoldások minél sokrétűbb használata jelzi – hívta föl a figyelmet Tóth Lajos. Ha például minél nagyobb arányban használ felhő alapú szolgáltatásokat, ha a keletkező adatokat tárolja és okosan elemzi a döntéstámogatás érdekében, ha minél több folyamatot automatizál és vállalatirányítási rendszert vezet be, akkor mindez az adott vállalkozás teljesítmény- és hatékonyságnövekedése mellett a DESI-indexben is megjelenik.
A magyar lakosság használja az internetet
„De az alábbiakban röviden be is mutatnám, hogy egy KKV vállalkozás mit láthat a DESI riportban a versenyképessége megítélése kapcsán a magyar KKV-k digitalizáltságáról, illetve mit ismerhet meg a magyar lakosság internethasználatáról. Ez utóbbi főként azért lehet érdekes információ, mert például a vállalkozás weboldalának, webshopjának a célközönsége legtöbbször a lakossági ügyfélkör” – mondta a Telekom piacelemzője. A magyar háztartások vezetékes szélessávú internet hozzáférési aránya kiváló, meghaladja az európai átlagot, emelte ki Tóth Lajos. A mobil szélessáv igénybevételében ugyan van lemaradás, de összességében a kép pozitív. A magyar lakosság használja is az internetet, de ennek széleskörűségében már van elmaradás az EU átlaghoz viszonyítva. Bár az internetes aktivitás a közösségi hálózatok terén óriási, addig például az internetes vásárlás terén már van elmaradás.
A vállalkozásoknak fejlődniük kell
A lakossággal ellentétben az üzleti szegmens digitalizációs eredményei szinte minden dimenzióban elmaradnak az európai átlagtól, például az elektronikus információcsere (ERP)-, a közösségi média-, a Big data és felhő alapú megoldások használata, illetve az online kereskedők aránya terén. De ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a magyar vállalkozások egyáltalán nem használnak digitalizációs szolgáltatásokat, hanem inkább arról van szó, hogy jellemzően csak alap szinten használnak infrastruktúrát, szoftveres megoldásokat. Míg a DESI-ben definiált, emelt szintű, nagyobb érettséget feltételező digitalizációs szolgáltatásokat csak a magyar cégek kis része használja, így nemzetközi viszonylatban a vállalati folyamatok automatizálása, az online térben való hatékony működés, a digitális érettség terén hátrányban vannak.
Összefoglalva:
• A DESI-index a digitális érettség szintjét mutatja meg a társadalom-, a gazdaság- és a közszolgáltatások szintjein
• A vállalkozások esetében csak a 10-nél több főt foglakoztatókat méri
• A DESI-index egyfajta versenyképességi- és döntéstámogató mutatószám
• A magyar KKV-k ebből egyrészt azt láthatják, hogy a lakossági ügyfelek az interneten elérhetőek, de az online szolgáltatások használata még nem széleskörű
• Másrészt maguknak a vállalkozásoknak pedig tovább érdemes lépniük az alap szintű digitális megoldások használatáról az üzleti hatékonyságot jobban támogató szolgáltatások felé
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
