Az egyre több női vállalkozói sikertörténet mögött a magas szintű önismeret, a prioritások felállítása és a kemény munka áll – interjúnkban többek között erről is beszélt Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Szerinte a digitalizációban rejlő lehetőségek minden vállalkozás számára kitörési pontot jelentenek, ezt pedig egyre több kisvállalkozás és KKV ismeri fel. Szabó Melindát kérdeztük még vezetésről, csapatról, a kudarcok megfelelő kezeléséről és arról is, hogy női vezetőként hogyan teremt egyensúlyt az életében.
Mik azok a működésre vagy a gondolkodásmódra jellemző tényezők, amelyeket a kisebb vállalkozások, KKV-k elleshetnek, megtanulhatnak a nagyvállalatoktól?
Egy kisebb vállalkozás nyilván kevesebb erőforrással gazdálkodhat, mint a nagyobb piaci szereplők, de még így is sokat tehet azért, hogy sikeres legyen. Például vezetői szinten nagyon fontos lépés annak a pillanatnak a felismerése, amikor ideje delegálni, esetleg újragondolni a feladatokat, feladatköröket, mert e lépésekkel is sok idő és energia takarítható meg, illetve növekszik a hatékonyság is. A nagyvállalatok sikerességének kulcselemei az új ötletekre és az innovációkra való nyitottság, valamint a tervezett koncepcióalkotás, ezért csak bátorítani tudom a KKV szektor szereplőit is erre a gondolkodásmódra. S mindezek mellett kiemelném a digitalizáció adta lehetőségek feltárását és a számos megoldás használatában rejlő előnyöket is. A digitalizáció nem csak a nagyvállalatok számára jelenti a fenntarthatóság és a sikeresség alapjait, hanem a KKV szegmens számára is megkerülhetetlenné vált. A Hello Biznisz oldalunkkal pedig nem csupán a tapasztalatait bátran megosztó vállalkozókból építünk közösséget a kisebb vállalkozások, illetve KKV-k számára, hanem egyfajta útmutatót is kínálunk a digitalizáció útvesztőjében.
Sokszor halljuk, hogy ma már a digitalizáció nélkül nem igazán lehet sikeresen működni vállalkozóként – valóban ilyen erős az összefüggés?
A digitalizáció előnyei egyértelműen kitörési pontot jelentenek a vállalkozások számára és ennek felismerése azok életciklusától és méretétől függetlenül is egyre intenzívebben van jelen. Már egy jól működő weboldal is megalapozhatja a vállalkozás sikerességét és egyre többen látják, illetve tapasztalják meg, hogy a digitális eszközök használatát a működés alapvető részévé kell tenniük. A kutatásaink során mi is nagyon sok vállalkozással kerülünk kapcsolatba, akiktől rengeteg olyan inspirációt és insight-ot kapunk, amiket felhasználunk a szolgáltatásaink és termékeink fejlesztése során.
Egyre több nő indít sikeres vállalkozást, gyakran gyermekvállalás után, de sokan vannak, akikben ott van egy jó gondolat, egy jó ötlet, de mégsem teszik meg azt a bizonyos első lépést. Számukra mit üzenne?
Valóban egyre több sikersztoriról hallunk és ez egyáltalán nem a véletlen műve, mert nagyon helyesen egyre többet beszélünk arról is, hogy a személyes életünkben mit tartunk fontosnak, mik a prioritásaink. Teljesen természetes dolog, ha valaki egy adott életszakaszában inkább a családjára koncentrál és emiatt keresi a rugalmas munkavégzés lehetőségeit, s ez igaz fordított helyzetben is, a lényeg az egyensúlyra való törekvés. Fontos lépésnek tartom, hogy a nők a szülés után egyre nyilvánvalóbban fogalmazzák meg a vágyaikat és azt is, hogy mit hogyan szeretnének, emellett a környezetet is támogatóbbnak látom.
A másik tanácsom az lenne, hogy legyünk bátrak az ötleteinkkel kapcsolatban. Szoktuk mondani, hogy nincsenek rossz ötletek. Természetesen alaposan körbe kell járnunk a megvalósíthatóságukat, néha el kell engednünk egyiket-másikat, de az egyik gondolatból születik egy másik és nem biztos, hogy az első lesz a legjobb. Azt javasolnám, hogy higgyenek magukban, legyenek bátrak és eltökéltek. A siker persze nekem sem jött soha egyik pillanatról a másikra, de kellő hittel végig járható az út, viszont elegendő időt kell adnunk magunknak is és a vállalkozásunknak is. De legyünk őszinték önmagunkhoz, bátran kérjünk segítséget, támaszkodjunk mások tudására. Lehetséges, hogy az eredményeink első nekifutásra nem lesznek százszázalékosak, de ezekből a helyzetekből is sokat tanulhatunk a jövőt tekintve. Ma már rengeteg lehetőséget kap egy vezető, vagy egy induló vállalkozás. Mi a Telekomnál is több olyan programot dolgoztunk ki, amelyek nagyon hasznosak lehetnek számukra, mint például a D Terv, amellyel a vállalkozásukat tudják digitálisan is versenyképessé tenni, de a már említett Hello Biznisz közössége is erős, az oldalt használva sok tapasztalatra lehet szert tenni.
Ahogyan említette is, nem sikerülhet minden első nekifutásra, tehát hogyan érdemes ránézni az életünkben szükségszerűen bekövetkező kudarcokra?
Legyünk vállalkozók vagy dolgozzunk nagyvállalati környezetben, a kudarc a legjobb tanítómesterünkké válhat, ha megfelelő módon tekintünk rá. Kudarc esetén az energiákat nem a panaszkodásra, a bűnbak keresésre érdemes fordítanunk, hanem azt kell alaposan feltárnunk, hogy az adott folyamatban mely pontokon mi és hol csúszott félre, azokból mit tanulhatunk, s így mit kell a jövőben másképpen csinálnunk. Sőt, akár arra a felismerésre is eljuthatunk, hogy az adott út nem járható számunkra. De hadd mondjak pár gondolatot a kísérletezés bátorságáról is. Valóban, nem mindig sikerül minden optimálisan – és ez így van rendjén –, viszont, ha ki sem próbáljuk, akkor nem is fog kiderülni, hogy egy másik megoldás esetleg jobb lett-e volna. Ha egy kisvállalkozást vezetnék, biztosan felírnám a falra: „Amit meg sem próbálsz, az nem is sikerülhet”. Tehát ahhoz, hogy feljebb tudjunk lépni, mernünk kell kísérletezni és bizalmat szavazni egymásnak a kísérletezéshez, ami nagyon sokszor azzal jár, hogy a komfortzónánkon kívül esünk – de mindezt szükséges megtennünk, ha nem akarunk megrekedni egy adott ponton.
Nőként nem mindennapi pozíciót tölt be, mik voltak azok a legfontosabb tényezők, amelyek segítették a karrierépítésben?
A siker mindig sok tényezőtől függ, nem tudnám egyetlen tulajdonsághoz vagy ismérvhez kötni, különösen akkor nehéz ez, amikor az ember még keresi a helyét az üzleti világban. Az viszont biztos, hogy a karrierem során nagy szerepe volt az önismeretnek, az önfejlesztésnek, illetve annak, hogy nyitott és kíváncsi vagyok más emberekre, illetve a világra. Ezek mellett kiemelném még a kitartás és a céltudatosság fontosságát is, amik főleg az olyan időszakokban segítettek, amikor több akadály gördült elém. S miután a környezetünktől mindannyian kapunk visszajelzéseket, lényeges pontnak tartom, hogy azokat meghallgassuk és megvizsgáljuk azt keresve, hogy azokat miképpen tudjuk beépíteni a saját működésünkbe attól függetlenül, hogy vállalkozásról, multinacionális munkakörnyezetről vagy emberi kapcsolatokról van szó. Időnként pedig megállok és visszatekintek a megtett útra, hogy lássam, hogyan is jutottam el egy adott állomásra. S persze nem árt, ha a csillagok is éppen együtt állnak fölöttünk.
Nagyon kevesen vagyunk, akik kellő önreflexióval vagy magas szintű tudatossággal születnek, így akár szükség lehet valamilyen támogatásra is, legyen szó egy mentorról, egy példaképről vagy akár valamilyen segítőről. Mindig ilyen tudatosan építkezett, vagy voltak segítői?
A mentoringot és a coachingot is nagyon fontosnak tartom és magam is éltem mindkét lehetőséggel, s mára már én is abban az életszakaszban vagyok, amikor vissza tudok adni valamit a tapasztalataimból. Alapvetően pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az online világ mindenki számára megadja a lehetőséget arra, hogy megtalálja a számára megfelelő támogatási formát és lehetőséget.
Sok vezető küzd azzal a kihívással, hogy nem képes elengedni a feladatait, nem tud vagy például bizalomhiány miatt nem mer delegálni, ezért „mindenhol” ott van, minden területhez ért, mindent meg akar oldani… Önnek voltak ilyen személyes kihívásai, s ha igen, hogyan oldotta meg azokat?
Igen, korábban magam is kerültem ilyen helyzetekbe. Szeretjük azt mondani, hogy valaki vezetőnek született, de szerintem inkább az a helyes, ha azt mondjuk: vannak olyan személyiségjegyek, amelyek valakit inkább a vezetői, irányító szerep irányába terelnek. A vezetővé válás egy olyan tanulási folyamat, aminek része az is, hogy az adott vezető képes elhinni azt, hogy a csapata jól végzi el a feladatokat, megfelelően kezeli a kihívásokat. Tévedés azt gondolni, hogy egyetlen ember minden szakterülethez ugyanúgy érthet, de ettől függetlenül is igaz, hogy a változatos szakértői tudással több értéket tudunk teremteni. E ponton azt tartom lényegesnek, hogy rendelkezzen egy bizonyos szintű tudással az összes területtel kapcsolatban, ami segít számára abban, hogy lássa a nagy egészet – így támogatva a csapatát abban, hogy megoldják az elakadásaikat.
Vezetőként is sokat számít, hogy milyen mintáink voltak. Rám is sok korábbi vezetőm hatott, rengeteget jelentettek számomra a kapott visszajelzések, amelyeket be is építettem a napi működésembe. Ma már én is tudatosan figyelek arra, hogy teret adjak a kollégáimnak, ebben pedig nagyon sokat segít az emberközpontú gondolkodás, hiszen ez hosszú és rövid távon is működik. Hiszek a munkatársaim szakmai tudásában, bízom a döntéseikben, ezért nyugodt vagyok, hogy a rájuk bízott feladatok jó kezekben vannak.
Az említett problémával a KKV-k egy része is küzd: sokszor halljuk, hogy „ez a vállalkozás a gyerekem”, így viszont nem, vagy nehezen épül a csapat, nem hatékony a működés, és megáll a növekedés is. Mit javasolna ezeknek a vállalkozásoknak, hogyan lendüljenek tovább ezen a fázison?
Őszintén hiszek abban – és ez nem csak hit, hanem tapasztalat is –, hogy ha sokféle személyiség dolgozik együtt, akik valóban megbíznak egymásban és támaszkodnak egymásra, az jelentősen megnöveli a jó ötletek megvalósulásának esélyét. Nyitottnak kell lennünk mások felé, vállalni önmagunkat, merni föltenni az indokolt kérdéseket, mert ezek szükségesek ahhoz, hogy csapatként is sikeresek legyünk. Én szerencsés vagyok, mert nagyszerű kollégák vesznek körül, olyanok, akikre nyugodtan támaszkodhatok, s akikkel közösen alkotunk a mindennapok során.
Ha már a csapatoknál tartunk: a legjobb vezető se jut egyről a kettőre a csapata nélkül. Tehát Ön szerint milyen egy jó csapat?
Ahogy az imént említettem, az élet minden területén hiszek a sokszínűségben, tehát ezt az üzleti világban is lényeges elemnek tartom. Egy sokszínű közegben lehetőségünk van arra – miután meggyőződtünk arról, hogy mind ugyanazt látjuk, csak egy másik szemüvegen keresztül – hogy egy adott helyzetet a lehető legtöbb irányból közelítsünk meg. Emellett kiemelném még az agilitást is, aminek keretei között mindig az adott terület szakértői hozzák a megoldásokat.
Egyébként vállalkozóként, vezetőként van jelentősége annak, hogy milyen példát mutatunk, lehetünk-e mások inspirátorai?
Ha megismerjük az adott ember mozgatórugóit és azt a bizonytalanságokkal is övezett utat, amit a sikerig bejárt, akkor példaképpé válhat.
Van, vagy volt mentora, példaképe?
Noha úgy érzem, hogy megtaláltam a saját hangomat, nagyon gazdag volt a merítésem. Sok mindenki formált és sok mindenkitől tanultam valamit, tehát nem tudnék egyetlen személyt sem kiemelni.
És esetleg arról van tudomása, hogy inspirálóan hatott bárkire is?
A 360 fokos, vagyis nagyon sok embert által adott visszajelzések során kapott értékeléseim során kaptam erre vonatkozó direkt visszajelzést is. Tényleg jól esik az embernek, ha valaki őt tartja a jövő női vezetői role modeljének.
A karrierje során volt e bármilyen előnye vagy hátránya abból, hogy nőként tölt be vezetői pozíciókat?
Nagyon szerencsés a helyzetem, mert ez nem került és kerül elő, s én magam sem ebben a kontextusban gondolkodom. A nemek kérdésénél sokkal fontosabbnak tartom a már említett sokszínűséget a csapat és a vezető szintjein is. Viszont női vezetőként az már egy valódi kérdés, hogy hogyan is lehetséges a sokféle szerepben – anyaként, feleségként, társként és munkavállalóként – is jelen lenni. Az egyensúlyt mindenkinek meg kell találnia magában, de a sokféle szerep miatt mindenkinek máshol van az egyensúlyi pontja. Valójában nem is beszélhetünk konstans egyensúlyról, hiszen bizonyos időszakokban egy-egy terület egy kicsit energiaigényesebbé válhat. Így inkább azt tartom fontosnak, hogy ha összességében ránézünk az életünkre, akkor azt mondhassuk, hogy egyensúlyban vagyunk. S itt újra meg kell említenem az önismeret fontosságát, mert ha tudjuk, hogy mi visz bennünket előre, mit szeretnénk elérni, mi tölt fel bennünket, akkor könnyebben találjuk meg a saját egyensúlyi pontunkat is. Ebbe viszont időt és energiát kell fektetni.
A munka-magánélet egyensúly kérdése szinte minden embert kihívás elé állít, az Ön napja is csak 24 órából áll; hogyan teremti meg annak a feltételeit, hogy a felelős munkája mellett önmagára és a családjára is elegendő energiája jusson?
Ebben a pozícióban minden napunk folyamatos egyensúlyozás, annak a vékony mezsgyének a megtalálása, hogyan lehet helytállni vezetőként, kollégaként, anyaként, társként és minden más szerepben. Mélyen hiszem, hogy ez nem egy egyszemélyes műfaj és nagyon szerencsés vagyok, mert szerető családban élek, a férjem, a gyerekeim, a szüleim támogatását folyamatosan érzem. Meggyőződésem, hogy enélkül a biztos háttér nélkül sokkal nehezebben jutottam volna el idáig. Ugyanakkor, bár tényleg nagyon nehéz, a saját tapasztalataim arról is meggyőztek, hogy ez az egyensúly fenntartható. Ugyan a közösen eltöltött idő mennyisége korlátozott, annak minősége már rajtunk múlik, és ha megfelelően odafigyelünk egymásra, akkor így is kiteljesedhetünk.
Mit üzenne néhány pontban a vállalkozóknak, akik nehezen találják meg az egyensúlyt a munka-magánélet között?
Szerintem első lépésként egy nagyon őszinte pillanatban fel kell állítani egy prioritási sorrendet. Senki ne szégyellje a sor elejére írni a családot, ha az érzései ezt diktálják, hiszen munkát illetően egy nagyon lényeges motivációs szempont az, hogy szeretnénk gondoskodni a szeretteinkről. De akkor se essen kétségbe senki, ha ezen a listán az önkiteljesítés túlságosan előre kerül, hiszen mindenkiben él a vágy, hogy sikeresnek, kompetensnek és elismertnek bizonyuljon valamilyen területen, ráadásul ez a családdal kapcsolatos célok eléréséhez is hatékony eszköz lehet.
Az a legfontosabb, hogy legyünk őszinték magunkkal, lássuk reálisan a saját értékvilágunkat. Ha az értékek a helyükön vannak, már sokkal könnyebb megtalálni hozzá azt az időbeosztást és egyéb eszközrendszert, ami lehetővé teszi az eltérő szempontok összeegyeztetését. S végül azt javaslom, hogy ne szégyelljünk másoktól megtanulni különböző praktikákat sem. Ha a környezetükben van olyan vállalkozó, aki mestere a munka és a magánélet összeegyeztetésének, akkor érdemes kipróbálni az általa alkalmazott fogásokat, vagy konkrétan rákérdezni a „hogyan”-okra, mert mint szinte minden az üzleti világban, ez is megtanulható.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
