A saját világsztárjaimmal dolgozhatok együtt

Olvasási idő 8 perc

Csepregi Panka alig néhány év alatt felépített egy világhírű vitorlamárkát, a 1D – One Design Sails-t. Az egykori jogász komoly krízishelyzetekben is megállta a helyét, megfizette a siker árát, mára pedig nincs a világnak olyan szeglete, ahol ne hajóznának a cége által tervezett és gyártott vitorlákkal. Az Újraterveztem sorozatunk következő cikkében az újraterveztem.hu csapata Panka és a 1D – One Design Sails történetét mutatja be.

Jogászként végeztél, de tíz év is eltelt addig, amíg vállalkozó lettél. Mégis hogyan kerültél egy kötött pályán futó szakmából a vállalkozók világába?

Mondhatni, hogy a vállalkozói létbe születtem bele, hiszen az édesapám – aki korábban élsportoló volt – a kilencvenes évek elején megalapította a mai napig működő vállalkozását, az édesanyám pedig kozmetikus volt és már a rendszerváltozás előtt is „vállalkozói szellemben” dolgozott. Ennek ellenére a szülői nyomás és az amúgy jó nevű gimnázium egyenesen a jogi egyetemre tolt, a sikeres felvételit pedig mindenki vastapssal fogadta. A kilencvenes években még másképpen mentek a dolgok. Ma már természetes, hogy vállalkozóként is elképzelheted az életed attól függetlenül, hogy mit is tanultál korábban, akkoriban ez még nem volt természetes. Emlékszem arra is, hogy egyszer, még arról beszélgettünk a csoporttársaimmal, hogy ki melyik jogi területre megy a diploma után. Én viszont megkaptam: te biztos, hogy a saját bizniszed építed majd. Ez a mondat nagyon megmaradt bennem, hiszen bizonyos szempontból mindig is a saját fejem után mentem.

Akkor ez egy ébresztő jellegű mondat volt számodra. Ám az egy jó kérdés, hogyan tudtál egy másik úton haladni évekig, ha nem csak a családi háttered nem indokolta azt, de még a környezeted is mást látott benned?

Ha most visszanézek azokra az évekre, talán elmondhatom, hogy nem is szerettem azokat az időket, de egy tizennyolc-húsz éves lány még nem lázad, bár lehet, hogy kellett volna. De az egyetem vége felé már én is éreztem, hogy ez nem az én utam.

Most mit üzennél az akkori önmagadnak?

Azt, hogy menjen a saját feje után és ne akarjon a családjának megfelelni, mert a saját álmai megvalósításával is okozhat örömöt másoknak.

Csepregi Panka 5
Végül dolgoztál jogi területen?

Gyakornokként már az egyetemi évek alatt is dolgoztam ügyvédi irodában, de végzett jogászként sosem voltam ügyvédi iroda alkalmazottja. Viszont a jog területén maradtam és foglalkoztam ingatlanjoggal, illetve jogászként dolgoztam egy magán egészségpénztárnál is.

A „mentem a magam feje után” éned mennyire volt a helyén ezekben az években?

Alapvetően nem volt emiatt belső konfliktusom, mert belesimulok a helyzetekbe és teszem a dolgom, így ezekben az években is jól megálltam a helyem. A főnökeim szerettek, kiemeltek, szépen mentem előre. Ám egy idő után megjelenik az emberben a kérdés: miért mások sikeréért dolgozzak, miért ne tehetném meg ezt önmagamért is vállalkozóként, annak minden előnyével és hátrányával? Merthogy a vállalkozói létnek vannak árnyoldalai is.

Egyértelmű volt számodra, hogy a víz irányába indulsz el?

Ehhez értek, én dunai lány vagyok. Annak ellenére is megtanultam vitorlázni, hogy ennek semmilyen hagyománya nem volt a családomban. Bennem a vállalkozó mindig egy olyan emberként jelenik meg, aki olyan területre, témára építi az üzletét, amit szeret is. Tehát a vállalkozásomra sosem tekintettem hideg fejjel, inkább az volt a célom, hogy úgy éljek, hogy tényleg szeressem a mindennapjaimat, jó emberekkel dolgozzak együtt. A vállalkozás ne háborúskodást, tűzoltást jelentsen.

Csepregi Panka 12
Ezt a célt sikerült elérned?

Igen, abszolút és vállalkozóként az motivál a legjobban, hogy a szakmám és területem világsztárjaival dolgozhatok együtt, akik sokszor nem csupán az ügyfeleim, hanem a barátaim is. Utóbbi is fontos, mert ebben a bizniszben nagyon fontos a bizalom.

Miért éppen erre a szűk területre, a vitorlakészítésre specializálódtál?

Ebben óriási szerepe van a vitorlázó páromnak, akivel immár tíz éve közösen visszük az üzletet. Úgy is mondhatnám, hogy általa „keveredtem” a vitorlák közelébe, majd egyre jobban beleástuk magunkat a szakmába, így a mi vitorlamárkánk rövid idő alatt vált sikeressé és világhírűvé, és bár az eredményeink vitathatatlanok, a magyar vitorlázók mégis vitatják. Az emberek egy része ugyanazt a mókuskereket hajtja: januárban elindítja az évet, decemberben pedig lezárja, de közben nem fejlődik, nem megy előre. Mi viszont nagyon keményen beleálltunk a tanulásba, sokat tettünk a fejlődésünkért ezen a területen, aminek nagyon komoly szakmai mélységei vannak. Az eredményeinket pedig ez hozta meg.

Laikusként azt gondolnánk, hogy a Balaton és a Velencei tó nem tart el egy ilyen céget. A nemzetközi piacra való kilépést a kezdetektől ambicionáltad?

Az elején még egy ismert külföldi vitorlamárka forgalmazásával foglalkoztunk és akkoriban volt a sok konkurenciánk között egy, akikkel a viszonyunk nem volt jó, nem tudtunk együttműködni. Egy oda-vissza online csörte során az egyik vitorlázó írt egy erős kommentet: „miért foglalkozik mindenki azzal, hogy a külföldi márkákat behozza Magyarországra, miért nem inkább a magyar brand megy világgá?” Ez a mondat betalált, ha nem is abban a pillanatban, de rájöttem, hogy ez az út visz minket előre.

Mit értetek el ezen a területen, hogyan néznek ki a megrendeléseitek hazai-külföldi viszonylatban?

Mára a megrendeléseink kilencvenöt százaléka külföldről érkezik. Szállítunk egész Európába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Délkelet-Ázsiába, Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Évente háromszáz vitorlát készítünk, ezek nyolcvan százaléka katamaránokra kerül fel, a többi úgymond „egyéb” kategória.

Csepregi Panka 4
Hogyan hívtad életre a saját márkád, mióta működik abban a formájában a cég, ahogyan most látjuk?

A jelenlegi irányba 2015 februárjában indultunk el, éppen akkor, amikor kiderült, hogy várandós vagyok a fiammal. Előtte egy amerikai tulajdonú nemzetközi vitorlamárka hazai forgalmazásával foglalkoztunk, ám a vállalatnál történt egy tulajdonosváltás és az új, dél-afrikai tulajdonos dedikált kapcsolattartójával nem találtuk meg a közös hangot. A miénktől teljesen eltérő elképzelései voltak a magyar piacról, és egyre csak nyomták ránk a saját akaratukat, így végül megszakítottuk a munkakapcsolatot. Ez egy nehéz időszak volt, mert akkor még csak ezen az egy lábon állt a cég. Partner hiányában ott álltunk egy hazai kiállítás előtt úgy, hogy nem volt sem termékünk, sem értékesítési jogunk. Persze valamit ki kellett találnunk és azt már tudtuk, hogy az értékesítés helyett a gyártás irányába akarunk elmozdulni. Egy hetünk volt arra, hogy megalkossuk a 1D – One Design Sails brand-et.

Mondtad, hogy a sikeres egyetemi felvételidet vastaps fogadta, de éppen ilyen örömmel vette tudomásul a környezeted azt is, amikor beléptél a bizonytalan vállalkozói világba is?

Kibicek mindig vannak az ember körül, de alapvetően támogató volt a környezetem. Az édesapám aktívan segített is, de a barátaim is úgy látták, hogy a helyemre kerülök. Azt azért érdemes tudni, hogy egymásra épülő döntések sorozatát kellett meghozni onnantól kezdve, hogy a Budapestről a Balatonra költözünk és ott rendezzük be a műhelyünket is. Ketten kezdtük, de immár heten dolgozunk a cégben.

Magát a szakmát technikailag is meg kellett tanulnod?

Sok technikai részét ismerem, de a vitorlakészítés nem az én feladatom. Persze nagy hangsúlyt kell fordítanom arra, hogy lekövessem a terület változásait, hiszen ismerni kell az anyagokat, az aero- és a hidrodinamikai jellemzőket – bár mi a levegőt is folyadékként kezeljük – hiszen ugyan Marton Balázs a tervezőnk, de az ügyfelekkel való tárgyalások során magam is komoly kérdéseket kapok, amikre tudnom kell válaszolni. Ez hitelességi kérdés is.

Ez a szintű elköteleződés, belemélyedés nagy energiákat igényel a brandépítés, a vállalkozás üzemeltetése mellett. Ez számodra milyen áldozatokkal, lemondásokkal járt, ha elfogadjuk, hogy sikernek nem titka, hanem ára van? Te hogyan fizetted meg ezt az árat?

Én úgy, hogy a most hatéves fiam születése utáni első szombaton már egy excel tábla fölött ültem. Végig dolgoztam azokban az időkben; sok éjszakám ment rá a vállalkozásra, de már nem tudnék alkalmazottként élni.

Újrakezdenéd?

Mindenképpen, sőt, inkább előbb vágnék bele és akkor messzebbre is jutnék, de a vállalkozás útja, fejlődése, ahogyan egyik tevékenységből átléptünk a másikba és bővítettük a hajóosztályok számát, most is egy szép ívnek tűnik.

Csepregi Panka 14
Ezen évek alatt voltak mélypontjaid?

Voltak nehezebb időszakok és anyagi mélypontok is, hiszen mi mégis csak egy kkv vagyunk, amit olykor megcibált a piac és a hazai adórendszer, arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy a Covid ideje alatt is teljes létszámmal tudtunk üzemelni. Emlékszem egy kifejezetten húzós helyzetre is. A vitorla puzzle darabjait egy CNC géphez hasonló, az anyagot a munkaasztalra leszívó vágógép (plotter) vágja ki. Ezt a tevékenységet korábban kiszerveztük Olaszországba egy céghez, amelyik egyszer csak bejelentette, hogy csődközeli helyzetben vannak. Teljes pánikba estünk, hiszen kérdéses volt, hogy ki vágja majd a vitorláinkat, a munkafájljainkat pedig nem akartuk kiadni senkinek sem, mert hiába védi le az ember, mégis ellopják őket, a több tízezer eurós plottergépeket, pedig nem tudtuk megfizetni. Az egyik babakocsis sétám alatt jött az ötlet: szerzek egy befektetőt és megvesszük a komplett gépállományt a know-how-val együtt. Vagyis bevállaltunk egy másik tevékenységet is. Végül jó döntésnek bizonyult és a befektetőt pedig ki is vásároltuk azóta.

Szinte megkerülhetetlen kérdés: nőként hogyan vagy jelen a vitorlázás maszkulin világában?

Én „vitorlázó” vagyok és nem „vitorlázó nő”. Egyébként valóban egy férfias sportról van szó. Noha mára elnőiesedett a cég – mert azon vagyunk, hogy anyabarát vállalkozásként működjünk – korábban sokáig a kollégák és az ügyfelek is férfiak voltak. Néha még megesik, hogy egy-egy ügyfélnek problémát jelent, hogy egy nővel kell tárgyalnia, de ezt nem veszem magamra, inkább a cég érdekeit szem előtt tartva kiszállok a folyamatból és egy férfi veszi át a helyem.

Mi az, amit emberként, üzletasszonyként megtanultál?

Azt, hogy ha segítségre van szükséged, akkor kérj segítséget és megkapod, viszont csak magadra számíthatsz.

Mit javasolnál azoknak, akik nem érzik jól magukat a bőrükben és váltanának?

Foglalkozzanak mélyen és alaposan azzal, amit igazán szeretnek csinálni, mert ha elég energiát tesznek bele, akkor előbb-utóbb elérkezik az a pont, amikor már jövedelemre is szert tehetnek.

Szerző:
újraterveztem.hu csapata

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.