A lovaskocsik kerekeitől a vasúti futóművek exportjáig: a Kárászy család története

Olvasási idő 6 perc

Idén ünnepli 150. születésnapját a Kárászy Kft., amely a magyar családi vállalkozások egyik ritka és ragyogó példája. Jelenleg Kárászy István irányítja a dédnagyapja által alapított vállalkozást; ő és fiai vezetésével zajlott le a digitalizáció és indult be az export, amely ma már nagyobb volumenű, mint a hazai értékesítés.  

A régóta működő családi vállalkozások kapcsán sokaknak Japán jut eszébe, nem véletlenül: a szigetországban jelenleg közel 4000 darab 200 évesnél is idősebb vállalat üzemel, amelyek többsége a mai napig családi tulajdonban van. Ez a szám világszinten is elképesztő, hiszen az egész bolygót nézve 9000 alatt van a hasonló cégek száma, tehát ezek majdnem fele Japánban működik. Kelet-Európában, és ebből adódóan hazánkban a történelmi okok miatt legfeljebb nagyítóval lehet hasonló vállalkozásokat találni, de azért vannak üdítő kivételek: ilyen a két világháborút, az államosítást, a forradalmat, a gazdasági világválságokat a digitalizáció korát is túlélő Kárászy Kft

Karaszy Kft Kárászy István 1

A vállalkozást a jelenlegi vezető, Kárászy István dédnagyapja alapította 1872-ben, a kocsikerékgyártó üzem Budapesten, a ma már nem létező, 9. kerületi Nyúl utcában kezdte meg a működését. A vállalkozás apáról fiúra szállt, a technológiai fejlődéssel a profil is változott, a lovaskocsikat felváltották a haszongépjárművek, így István nagyszülei azokhoz készítettek kerekeket. A jelenlegi főtevékenységet a hiánygazdaság alapozta meg az 1950-es években, ekkorra kezdtek el lengéscsillapítókkal foglalkozni, hiszen az akkori gépjárműparkhoz alkatrészeket csak a legritkább esetben lehetett beszerezni, tehát mindenképp javítani, felújítani kellett őket. A tevékenységük olyannyira egyedülálló volt, hogy még Rákosi Mátyás autói is megfordultak a műhelyben, ahol persze komoly apparátus vigyázta és ellenőrizte a munkafolyamatot.  

István 1979-ben szerezte meg a gépészmérnöki diplomáját, ezt követően apjával ketten vitték a vállalkozást a Szinyei Merse utcában. A bővüléshez a rendszerváltozás adta az alapot, amikor is felvették a kapcsolatot egy holland és egy német lengéscsillapítókat gyártó céggel, akiknek a mai napig ők látják el a kelet-európai képviseletét. Az időközben 25-30 fősre növekedett vállalatot aztán megkereste a MÁV vasúti lengéscsillapítók felújításával kapcsolatban, ami teljesen új területet jelentett, de Hollandiában meg tudták szerezni a szükséges tudást, így bővülni tudott a tevékenységi kör. A felújítás mellé aztán hamarosan megérkezett a vasúti lengéscsillapítók gyártása is, az elmúlt 20 évben körülbelül 25-30 000 darabot gyártottak le, eleinte a hazai piacra, de ma már nagyobb részt külföldre.  

Karaszy Kft Kárászy István 3

Az exporttevékenység megkezdését az váltotta ki, hogy a magyar piacot egyszerűen kinőtték. „Mi még mindig egy kis cég vagyunk, nem tudnánk évi 100 000 lengéscsillapítót legyártani, de a vasútban épp az a szép, hogy nem is kell. Itt azért korlátozott a mennyiség, Magyarországon is adott, hogy hány darab vasúti kocsi van. Ezt a területet tulajdonképpen nekünk találták ki. ” – mondta ennek kapcsán István. „Mára nagyon magas szintű minőségbiztosításunk van, hegesztőrobottal dolgozunk, saját konstrukcióink vannak. Tulajdonképpen egyike vagyunk azoknak az utolsó ipari vállalatoknak, akik a termékeiket megtervezik, legyártják és eladják. A jellemző modell manapság inkább az, hogy a nagyvállalat ad egy rajzot, azt a cég legyártja, aztán a nagyvállalat eladja a produktumot.”  

A vasúti lengéscsillapítóikat az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Európán át egészen Indiáig és Ausztráliáig szállítják, tehát túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a világ minden részére szállítanak, ma már nagyobb volumenben értékesítenek a határainkon túlra, mint belföldre. Az exporttevékenység kiépítése 5-10 évet vett igénybe, a folyamat akkor még elsősorban nem digitális úton indult, Istvánék konferenciákon találkoztak a potenciális megrendelőkkel. Ma már azonban rengeteg online megoldás támogatja az exporttevékenységet, folyamatos a már meglévő piacok monitorozása és az új piacok vizsgálata. Internetes forrásokból is le lehet kérdezni egy ország vasúti gépparkját, és ha valahol nagy számban vesznek használt vagonokat, ott a Kárászy Kft-nek lesz keresnivalója. István azonban kiemeli, hogy a piacok ismerete önmagában még nem elég a sikerhez: „Van egy török kollégánk, aki egyébként jelenleg a doktori képzését is csinálja itt Budapesten. Többek között az ő feladata a külföldi piacszerzés, és rendkívül hatékonyan dolgozik a keleti országokban, hiszen ismeri az ottani kultúrákat is. Az export kapcsán úgy gondolom, hogy ezt érdemes számításba venni: amíg egy cég csak a szomszéd országba szállít, ez nem feltétlenül merül fel, de nagyobb távolságok esetén kincset ér egy olyan ember, aki nem csak a nyelvet beszéli, hanem az ottani kultúrát is ismeri.” 

A vasút mellett a személy- és haszongépjárművek is megmaradtak a cég életében, a lengéscsillapítók felújítása mellett a már említett holland és cégek termékeit is értékesítik. „A vasút sajnos nem igényli az erős digitális jelenlétet, nem a közösségi média miatt lesznek új megrendelőink. Ami azt illeti, még talán most is van olyan partnerünk, aki faxon küldi a hivatalos dokumentumokat. A kereskedelmi üzletágunkkal viszont időben elkezdtük a digitalizációt, mára gyakorlatilag csak efféle eszközöket használunk. Koromból adódóan én nem ebbe a világba születtem, de felismertem, hogy enélkül nem fog menni, a fiamnál pedig megvolt az a tudás, ami kellett a fejlesztésekhez. A belső folyamataink gyakorlatilag teljesen digitálisak, a sok munkával elkészült webáruházunk pedig az összes eladás 75-80%-át bonyolítja le. De azért vannak ügyfeleink, akik telefonon érdeklődnek, hiába gondoljuk, nem mindenki mozog komfortosan az interneten és az online felületeken. A digitális jelenlét ettől függetlenül a kereskedelemben elengedhetetlen, a keresőmotor-optimalizálásba, online jelenlétbe fektetett munka és pénz pedig úgy gondolom, hogy megtérül.” – mondta a cégvezető.  

A családi cégek jövője kapcsán is izgalmas gondolatokkal gazdagodtunk: „Tudomásul kell venni, hogy az ember öregszik. Én apámmal 20 évet dolgoztam együtt, akkor nála volt a tapasztalat, nálam pedig a naprakész tudás. Ma viszont ez már a fiaimnál van: amikor Balázs megszerezte a gépészmérnöki diplomáját, egyből mondta nekem, hogy modernizálnunk kell a honlapunkat és a rendszereinket. Én pedig szerencsére hallgattam rá.” A Kárászy Kft. jövője tehát úgy tűnik, hogy biztosítva van, István mellett fiai, Balázs és Bálint is azon dolgoznak, hogy legalább további 150 sikeres év álljon előttük!  

Javaslatok a sikeres exporthoz: 

  • Mérjük fel a potenciális piacokat, amelyben segítségünkre lehet a Google Market Finder szolgáltatás! 
  • Ha megtaláltuk a célpiacokat, alaposan elemezzük a piaci körülményeket, kiemelt tekintettel a jogi környezetre! 
  • Mindenképp szükségünk lesz valakire, aki beszéli az adott ország nyelvét. Amennyiben egy egzotikus országról van szó, nem csak a nyelvet, hanem a kultúrát és az üzleti szokásokat is ismerni kell! 
  • Készítsünk export stratégiát, amelyben határozzuk meg az exportcélokat, és az ehhez szükséges üzleti modellt! 

Szerző:
Bodnár Csaba – Telekom Hello Biznisz szerkesztség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés / 5. Összes értékelés:

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.